Kürt Alapítványi Gimnázium vélemények?

Nos, ez az utolsó válasz elég sokat elmond a Kürtről. Gyakorlatilag semmilyen ertelmes párbeszéd nincs a szülőkkel, érdemi változást csak fenyegetés (per vagy egyéb hatósági eljárás belengetese) hatására lehet elérni.

Azért egy szülőt nyavalygónak nevezni minimum unintelligens dolog.

A 4x túljelentkezés pedig köszönhető az egyre szarabb magyar iskolarendszernek, és nem az iskola saját teljesítményének.

Előrehozott érettségire csak 1 csoportból mennek a diákok, a többi 5 csoportban már 4 éve képtelenek normális angol tanárokat találni.

Kifejezetten gusztustalan ez az öntömjénezés egy ott dolgozó tanár részéről. A többség fizeti a teljes tandíjat, más kap rendes tanárt és rendes tanítást (sok óra meg sincs tartva rendesen), más meg járhat magántanárhoz.

Én ezzel nem dicsekednék.

Mi bent vagyunk a Kürttel a csőben. Előre mondom a Kürt van akinek jó. Meg persze ahogy mi látjuk, azt írom.

Sokan vagyunk, akik látjuk mennyire rossz a közoktatás, és azt hisszük hogy ha pénzért is, de menjen már jó helyre a gyerek.

Mi is bementünk minta órára. De most megtanultuk érdemes lett volna a rózsaszín ködön átlátni és értelmezni a látottakat, hallottakat időben.

Olvass a sorok között a honlapon. Ez egy befogadó iskola. Értsd ha defektes a gyereked ide jöhet, de ha nem akkor szenvedni fog.

Tolerálnak mindent és mindenkit. Lehet drogos, lehet mentálisan beteg, lehet bármilyen célú és magatartású.

Képzeld el milyen órákat lehet tartani ahol ilyen az összetétel.

Van egyébként valami felvételi beszélgetés, de hogy ott mi alapján döntenek, még nem jöttünk rá.

Kb., mint egy hippi tanya. Menj be és nézz körül. Nézz meg órákat. De figyelj a részletekre, mert ez bemutató óra.

Kérdezz rá mi a tanároknál a fluktuáció. De adatokkal, mert a duma jó lesz. A jó tanárok miért mennek el?

Annyi tanára volt már a gyerekemnek, hogy felsorolni sem tudná.

Itt nem fognak senkit hajszolni, hangzik majd el. Elsőre szimpatikus, nem az undorító poroszos módszer.

De van a lónak másik oldala is. Itt a gyerek úgy tanul ahogy akar.

Ha a gyereked szorgalmas, magának kikaparja a gesztenyét, keres feladatokat és csinálja az osztálytársak egy részének tevékeny rombolásának ellenére, akkor van esélye. Biztos van ilyen.

Próbálj konkrét adatokat szerezni, milyenek az érettségi átlagok, hányan tanultak tovább, kit hova vettek fel.

A válasz PR duma lesz, megemlítve néhány sikeres esetet, aminek persze örülünk. De hogy mire számíthatsz fogalmad sem lesz.

Mi a Kürtöt választottuk, a gyerekünk barátját másik gimibe íratták, tehát van összehasonlítási alapunk.

Nyelvoktatás? Elvileg nagy hangsúlyt fektetnek rá.

A másik gimiben már vannak nyelvvizsgával rendelkezők, a Kürt szerint nem kell ezt erőltetni.

A nagy baj az, hogy mi már váltanánk iskolát, de nincs hova.

A barátja iskolájába akkoriba felvették volna a gyereket is, de most különbözeti vizsgákat kéne tenni.

De hogyan amikor azok már jóval túlhaladták a Kürtöt?

Ez a liberális oktatás ára.

Jelenleg 58000 a havidíj, ami mindig emelkedni fog, hiszen rengetegen keresik az alternatívákat, és ezért fizetnek is, ami felhajtja az árakat.

Persze ha problémás a gyereked, vagy mindegy mi van, csak nem akarod az utcán látni, vagy mindegy hová jut az életben, vagy akárcsak elhiszed, hogy nem kell eredmény csak béke és boldogság, akkor itt a helyed.

Aki olyat leír, hogy 'defektes gyerek', az valóban jobban teszi, ha nem a Kürtbe íratja a sajátját, aki biztosan tökéletes, de legalábbis 'normális' - pont az ilyen kategorizálásoktól szeretné az iskola megkímélni a gyerekeket és szüleiket. A nyílt nap nem színielőadás, hanem azt mutatja, hogy milyen egy átlagos nap az iskolában - akinek nem tetszik, ne jelentkezzen, természetes, hogy mások az elvárások, igények. A hippitanya nagyon találó kifejezés! Van, akinek ez bejön, van, akinek nem. Az nem igaz, hogy a Kürtben nincs fegyelem, nyelvvizsgára felkészítés és nagy a fluktuáció, az előző hozzászóló erősen torzított, nyilván nem készakarva, valószínűleg a csalódottság mondat vele ilyet - talán az iskolaváltás segíthet ezen, csak természetismereti tárgyakból kellene különbözeti vizsgát tenni. Egyébként nagyon kevés, évente 2-3 diák megy el a Kürtből, és többször ennyien várnak a bekerülésre.

Annyira más ez az iskola, mint a hagyományos intézmények, hogy nehéz objektíven megítélni, hogy milyen is valójában. Aki a gyerekeket defektes és normális kategóriába sorolja, annak talán nem a Kürt a legmegfelelőbb hely.

Óriási csalódás volt számunkra a Kürt.

A nyelvi előkészítő kezdő csoportjában heti 18 óra alatt nem sikerült az elementary könyvön túllépve elkezdeni a pre-intermediate könyvet. Hiába kértem, hogy kerülhessen a gyerekem egy másik csoportba, hiszen úgy érkezett az iskolába, hogy már a pre-intermediate szintet tanulta, nem volt rugalmasság. Angoltanár vagyok, meg tudtam ítélni, mit tud, mire képes a gyerekem. Szinte visszafejlődött ennyi nyelvóra mellett. Voltak egészen rossz tanárok, jobbak is, de az ijesztő az volt, hogy egy teljes munkaközösség elfogadhatónak tart egy olyan tanmenetet, amiben évi 600+ óra mellett az elementary könyv megtanítása a cél. Amikor az ember erre rákérdezett, mindent rákentek a gyerekekre. Egyéni felelősség vállalás nyomokban sem volt fellelhető. Így hogy is lehetne ezt a fiataloknak továbbadni, személyes példamutatással tanítani?

Igen, voltak olyan gyerekek, akik eleve középfok körüli tudással érkeztek 8. után, ők a jobb tanárokat is kapták, már angolul nézték a filmeket, illetve a szülők is megfizették a privát nyelvórákat a későbbiekben a sikeres nyelvvizsga érdekében.

Ami a legfájóbb volt, hogy mindaz, ami a szülői tájékoztatón annyira megnyerő volt - a befogadás, támogatás, egyéni figyelem, felelősségvállalásra nevelés, önálló gondolkodásra nevelés, alternatív szemlélet - üres és szépen hangzó szavak voltak csak.

Az akkori fejlesztő egyetlen fejlesztő foglalkozást sem tartott egy év alatt, pedig direkt az ő osztályába írattuk a gyermekünk. Ha udvariasan rákérdeztünk, neki állt feljebb. Néha hetekig nem válaszolt egy-egy levélre. Sehol nem volt ez támogatás vagy egyéni figyelem..

Az elfogadás sokszor a nemtörődömséggel, érdektelenséggel párosult, ami bizony a gyerekekben is ezt generálta, hiszen, ha a tanárnak mindegy, neki miért ne lehetne az?

A tanárok nem használtak a gyakorlatban alternatív tanulásszervezési módszereket, nem igazán volt ezzel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatuk. Nagyon sokszor (persze nem minden tanárnál) hiányzott a következetesség, szabályok kijelölése, betartatása.

Az utóbbi években egyre többen igyekeznek elfordulni az állami rendszertől így felértékelődtek az alapítványi iskolák, ezért minden ilyen típusú intézménybe (a Kürtbe is) sokkal többen is jelentkeznek. Kíváncsi vagyok, sikerül-e ezzel a hatalmas lehetőséggel jól élni a Kürtben. Vannak kétségeim, de hátha...Mindenesetre fura, ha az alternatív iskolákba jelentkezők számának emelkedését egy vezetőség a javuló színvonallal magyarázza, amikor egészen más áll a háttérben.