Irodalomból, a toborzó versnek mi a definíciója?

A toborzó, a katonaéletet dicsérő motívum.

) Sajátnemű, magyaros ütenyű, hármas (két rövid s egy hosszu) topogással és szökeléssel lejtő. Toborzó tónc, toborzó legények, vitézek. 2) Mint önálló fn. jelenti az imént említett táncot; máskép: toborzék v. toborzok. Eljárni, megrakni a toborzót. 3) Szoros ért. az ezered részéről kiválasztott, s a végett megbizott legény, hogy a hadsereg számára katonának való ujoncokat szerezzen, fogadjon; köz nyelven, de németesen: verbunkos. Nyalka, csintalan, pajkos toborzó. Mint gyűnév jelentett ily öt hat legényből álló hadfogadó testületet.