Mi a különbség a Dr. És a PhD között?

A most aktuális helyesírás szerint már nem különítik el dr és Dr kiírást, a helyzet határozza meg, hogy kis vagy nagy betűvel kell írni.

Régen a dr. "járt" a diploma mellé, a Dr. pedig a tudományos fokozat (pl. PhD mellé)

A világban sokféle címkórsági rendszer létezik, a hazai, magyar pont a nyugati és keleti rendszer közti állapotot mutatja, megrekedt a két rendszer között. Tovább bonyolítja a képet, hogy a rendszerváltás előtti rendszer reformálása félúton megakadt és még sokan vannak a régi rendszerből dr. címmel, akiknek nincs meg a PhD átminősítése.

A "nyugati" világban az orvosi egyetemeken végzetteket ugyan doktornak szokás nevezni, de nevük mellé pl. a dr.med. vagy dr.med.univ. jelzést tehetik ki, ami ugyebár csak azt jelenti, hogy orvosdoktor (mivel a köznyelvben a doktor és az orvos szó gyakran szinonim megjelölés). Cseheknél a mudr. rövidítés van használatban. Jogászoknál is hasonló megjelölés lehetséges. Nálunk 1990 előtt az volt a szokás, hogy orvosok, állatorvosok, jogászok végzés után azonnal használhatták nevük előtt a dr. megjelölést (azt akkor kisdoktori címnek nevezték). Egyéb egyetemi végzettségűeknek külön kutatómunka és disszertáció elvégzése, egyéb szakmai és nyelvvizsga letétele után ítélhették oda ezt a kisdoktori címet (dr.). Abban az időben is tisztában voltak azonban az automatikusan és a külön munkával megszerzett címek értéke közötti különbséggel, mert pl. külföldi ösztöndíj elnyerésekor egy orvosi dr. címnek és pl. egy természettudományos téren szerzett dr. cím között különbséget tettek az utóbbi javára. További tudományos cím odaítélése már akkor a Magyar Tudományos Akadémiára tartozott. Ha valaki több éves kutató munkával, szaklapokban közölt eredmények birtokában folyamodott a kandidátusi tudományos fokozatra, akkor ismételt szakmai vizsgát és nyelvvizsgát is kellett tennie (2 idegen nyelvből) és a szakmai bírálók egybehangzó ítélete alapján a Tudományos Minősítő Bizottság odaítélhette a tudományok kandidátusa címet, amihez automatikusan járt az addigi dr. cím, neve mellett pedig a PhD megjelölést is alkalmazhatta, ami a doctor philosophiae (filozófiai doktor) címet jelentette (ez utóbbi megfelelt a nyugaton alkalmazott PhD címnek). A rendszerváltásnál megkísérelték közös nevezőre hozni a hazai és nyugati rendszert és az addigi dr. ill. PhD címeket azonos szintre emelni, kisebb-nagyobb sikerrel, pl. azzal, hogy a régebbi dr. cím viselője megkaphatta a PhD címre való jogosultságot, ha több éves kutatómunkát tudhatott maga mögött illetve a kandidátusi fokozatot automatikusan PhD jogosultnak ismerték el. A címkórsági rendszer azonban még mindig nem tiszta.

„A címkórsági rendszer azonban még mindig nem tiszta.”

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

52. § (7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur., dr. rer. pol.

53. § (7) A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA-fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.

A rendszer tökéletesen tiszta, a gyakorlat az, ami nem tiszta. Pl. „Kovács Lajos” háziorvos nem úgy hívatja magát, hogy dr. med. Kovács Lajos, hanem úgy, hogy Dr. Kovács Lajos, még akkor is, ha nincs PhD-ja.

"A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának közzétett véleménye": "a Dr. és a dr. cím között értelmi, jelentésbeli különbség nincs, a kis-, illetve nagybetűs használatot nyelvi-formai-mondatbeli helyzet dönti el"

"Sokan úgy gondolják, hogy az egyetemi diplomát megszerzők az ún. kisdoktorok, akik csak kisbetűvel írhatják nevük elé a doktor szót, nagybetűvel pedig csak azok használhatják a címet, akik az MTA doktorai. Mások szerint a nagybetűs írásmód feltétele a PhD-fokozat megszerzése. Mindezeket a nyelvészek azonban csak közhiedelemnek tekintik, mert a magyar helyesírási szabályozás a fentiek szerint egységesen kezeli a kérdést, és nem tesz különbséget az egyes tudományos fokozatok birtokosai között."

[link]

(Amúgy én úgy gondolom, írhat akármit a helyesírási szabályzat, a hagyomány erősebb, és logikus is a dr / Dr megkülönböztetés, mert nagyon nem mindegy, hogy valaki a foglalkozása miatt, a diplomájával "kapja"a címet vagy több évnyi / évtizednyi kutatómunka áll mögötte.)

Az egyetemi végzettségekkel cím is jár,

-az alapképzés után BSc vagy BA (Bakkalaureátus szó szerint babérkoszorú, angolul bachelor),

-a mesterképzés után MSc vagy MA (magisztrátus, mester, Master, de jogi képzésben ezt dr. iur-ral, orvosképzésben dr med-del, állatorvosoknál dr. vet-tel, fogorvosoknál dr. dent-tel jelölik),

-a doktori képzés után (PhD vagy DLA).

A doktori (PhD) nem csupán cím, hanem tudományos fokozat is (ez a legmagasabb iskolai végzettség és az egyetlen fokozat hazánkban). PhD fokozatot doktori eljárás során lehet szerezni, amit olyan egyetem folytathat le, amelynek adott szakterületen MAB által akkreditált doktori iskolája van. A fokozatszerzési eljárásra doktori iskola elvégzése után vagy egyéni eljárásban lehet jelentkezni. Az egyéni eljárás tudományos követelményei sok helyen valamivel magasabbak.

Doktori cím azonban többféle is van, ezeket egyetemek vagy hazánkban az MTA is adományozhatja. Ilyen az egyetemeken adományozott Doctor honoris causa díszdoktori cím, a Dr. habil. habilitált doktori cím, vagy sok külföldi egyetemen a DSc (Doctor od Science) cím. Magyarországon kivételesen egy köztestület is adományozhat úgynevezett "MTA doktora" címet (ami a szovjet tudományos fokozati rendszer maradványa), ezt azonban külföldön általában nem nagyon tudják értelmezni, hiszen a doktori címek adományozása alapvetően egyetemi privilégium.