Kötelezheti-e egyetemi oktató a törvény szerint a hallgatókat, hogy szombaton, vasárnap jelenjenek meg valahol?

Nem egészen korrekt egy héttel előtte szólni. Mint írtam, nekem olyan munkám és egyéb elfoglaltságaim vannak, amiket előre kell szerveznem. A találkozó nem fújható le csak úgy, mivel 300 km-re lakik az egyetemista ismerősöm, és, mint írtam, nem úgy megy, hogy csak úgy bármikor átszervezem a programomat.

Elképzelhető, hogy az azt követő hetem is szabaddá tudom tenni, csak az 7000Ft-omba kerülne, mert, mint írtam, nem mondhatom le összevissza a programjaimat, hogy találkozni tudjak az ismerősömmel. Ezt az egyetemi tanároknak is meg kéne érteniük.

De a törvény érdekelne, mit szabad egy egyetemi oktatónak. Az oktató dolga, hogy év közben megtartsa az órát az órarendben előre megadott időpontban (más időpontot KÖZÖS MEGEGYEZÉS alapján lehetne beszervezni!), és a vizsgaidőszakban meghatározza a vizsgaidőpontokat.

Ha utánajártok, a legtöbb orvosnál előre kell időpontot kérni, vagy pszichológusnál, különóráknál is például. Nem úgy van, hogy az ember csak úgy meggondolja, hogy nem tudok menni, mert. Tanfolyamok és egyéb elfoglaltságok is fixek, amiket nem célszerű kihagyni. Hétvégén, szombaton is vannak ilyen tanfolyamok, amikért fizet is az ember, és ahhoz túl sokat is, hogy csak úgy kihagyjon belőle. Orvossal vagy magántanárral előre megbeszélt időpont is nagyon sok esetben nem mondható már le akkor se, ha lázas beteg leszel egy-két nappal előtte.

Teljesen irreális, hogy a hallgatók beleegyezése nélkül kitűznek egy vizsgaidőpontot év közben egy szombati napra, a vizsga előtt 6 nappal. Önmagában a "hallgatók beleegyezése nélkül", a "szombati nap" és a "6 nappal előtte" is erősen megkérdőjelezhető, nemhogy az összes együtt.

Ezt azért írtam hozzá, hogy érezhető legyen, nem a magam kis önző érdeke miatt vagyok felháborodva, hanem egy olyan probléma ez, ami bárkit érinthet.

Nem hiszem el, hogy semmilyen törvény nincs, ami megakadályozná, hogy egy ilyentől tegye függővé egy egyetemi oktató a hallgatók félévét! Mégsem diktatúrában élünk tudtommal.

Hát ez elég szomorú. Én három diploma után az ismerősömtől hallottam először ilyen embertelenségről. Gondolom, valami kiképzőosztag tagja is volt a tanáruk. Csak gratulálni tudok nekik az embertelenségükhöz. Teljes a felháborodásom.

Azt kéne figyelembe venni, hogy az egyetemistáknak más dolguk is lehet, ami teljesen más embereket is érinthet. Az egyetem így teljesen más emberekkel szúr ki. Ha nem is a hallgatókért, általában az emberekért kéne emberségesebbnek lenni.

Hát éppen ez a szomorú, hogy a tanárt nem érdekli, hogy xy-nak mi baja. Éppen azért kéne emberségesen és úgy alakítani a programokat, hogy mindenféle egyébre is tekintettel legyenek.

Ahogy említettem, az összes emberekkel foglalkozó dolgozó éppen ezért fixáltatja le az időpontot előre, hogy ne legyen gondja abból, hogy X idővel előtte lemondják, és akkor kapkodhat össze-vissza, mert ahhoz igazította az összes programját.

Nem várható el a diáktól, hogy a tanulmányi időszakra magára zárja az ajtót és semmi más programot nem vállal, nehogy pont akkorra találjon ki valamit az egyetem pár nappal előtte, és emiatt le kelljen mondania a programot, amivel másnak nem kis kellemetlenséget okozhat.

Mivel én is emberekkel dolgozom, igyekszem megértő lenni és nem szervezni keresztbe másoknak kedvem szerint. Ezt mástól is elvárom, akár közvetlenül, akár közvetve.

A következő félévben felvenni a tárgyat már késő lenne, mivel más tárgyak is épülnek rá. Valamint így az ösztöndíjtól is jó eséllyel elesik a diák.

Az, hogy a tanár közvetve másokkal jól kiszúr, mert csak a saját érdekeit nézi, nem függ össze azzal, kötelező-e a felsőoktatás vagy nem. Meg kéne tanulni az egyetemi tanároknak is, hogy mások is léteznek a világon, nem csak az ő "fontos" programjaik.

A szadizmus gyógyítható, egyetemi tanároknak javaslom megfelelő szakember felkeresését.