Mit tegyek, hogy jobb tanár legyek?

Bár én egy gimis diák vagyok, de azért leírom, hogy milyen gondolataim vannak, hátha segítek vele. A leírtak alapján azt látom, hogy nem feltétlen benned van a hiba (bocsi, hogy tegeződöm, de most így könnyebb:D) hanem a gyerekek otthoni neveltetésében, körülményeiben. Itt gimiben is elég laza a hangulat órákon, azaz van beszélgetés, ha nem csoportbontásban vagyunk. A városom egyiik legjobb gimijébe járok (Debrecen) és itt azért jobb a helyzet. Vidéken mindig kicsit felerősödve jelentkeznek a rosszdiák-tünetek. A mi sulinkban is van egy pár veterán, akit nagyon tisztelünk, és szeretünk, azonban ez mégsem vonja maga után azt, hogy egyáltalán nem beszélünk az óráján és síri csendben ülünk. Meg van egy csomó fiatal tanárnő, tanár is, akik folyamatosan érkeznek hozzánk és egyáltalán nem számít semmilyen téren, hogy fiatalok és úgymond kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. Mert köztük is van egy-két olyan, akit annyira szeretnek a diákjai, hogy nagyon. Mert laza, modern, közvetlen, mindenkire tud figyelni, oldja a légkört, stb. Ez már nem feltétlen tekintély kérdése. Inkább tisztelet.

Nyilván nehéz lehet sokszor nem magadra venni a pimasz cigánygyerekek beszólásait (közhelyesítettem bocsi) de ez így talán nem sért annyira.

Még ha szabad, akkor leírnám hogy szerintem mi a legideálisabb az ilyen kezelhetetlen elfajult helyzetek kezelésére. Néha ha hatalmas a hangzavar, igenis emeld fel a hangod és ordibálj be amilyen hangosan csak kifér, hogy csend legyen! Vagy bár lehet reménytelennek tűnik,de próbálj meg mindig kicsit 'beújítani' pl. az óra kezdetén mindenki elmeséli mi a legnagyobb álma, vagy játszotok egy egyszerű csoportjátékot. Írtad hogy érdekel a sorsuk. Pl. vezesd be úgy az órát, mindegy hogy matek magyar stb, hogy ma egy különleges nap/óra van, mindenki bemutatja magát vagy mittudomén ilyesmi, egy kis érzelmekkel kapcsolatos játékos lazító valami, ha van lehetőség ilyenre. Vagy valamilyen feszültséglevezető módszer, biztos vannak ilyenek.

Kicsit olyan lehet, mint javítóintézetben lévő gyerekek közt lenni. Ami még esetleg beválhat, hogy ugye tudod hogy ezeknek a gyerekeknek a nagy része érzelmileg-fizikailag elhanyagolt, szeretetéhes, figyelemhiányos. Addig amíg ezek az igényeik ki nincsenek elégítve, nem is fognak tudni teljes mértékben fegyelmezettek, koncentráltak nyugodtak lenni. Nyilván nem dolgod, hogy ezeket pótold, nem is tudnád, de ezt mindig tartsd szem előtt, ha egyénileg fordulsz egy-egy diákhoz. Nem biztos, hogy a szándékodnak megfelelően fognak reagálni, sőt általában nem, de ez nem is fontos. Attól még a hozzáállás nagyon sokat számít.

Amúgy a nyugalmad és lelki békéd érdekében érdemes lehet meggondolni a váltást. Most hirtelen Torey Hayden egyik könyve jutott eszembe , az a címe, hogy Szellemlány. Ajánlom, mert a könyvben különleges nevelést igénylő négy-öt gyerek a főszereplő.

Ha sok a problémás gyerek, az tuti igénybe vesz... és ha nagyon nehéz, kell egy normális gimiben helyet keresni, ha adódik lehetőség. De amúgy z évek meg a tapasztalat majd segít még.

A lányomnak oroszból valamit le kellett tölteni a telefonjára, és otthon a tankönyv leckéit követve tud telefonon tanulni, ő ezt szereti. Ilyen összepárosítós dolgok időre, meg keressed meg a párját magyar-orosz, vagy mi kakukktojás stb. Nem tudom, a te tantárgyadból van-e valami. Illetve ilyen okos tábla van-e, de esetleg azon dolgozni? Talán ez leköti őket. De amúgy az évek is fognak segíteni. Meg az is igaz, hogy ma ilyen dolgozni... én irodai munkát végzek, teljesen elfáradok, többszáz e-mail, csörög a telefon folyton, rohanok... én is teljesen lezsibbadok.. amikor pihensz, próbálj kikapcsolni. .. sok sikert. Ja, a legfontosabb... valaki tanártárs, aki jóindulatú... beszélj vele, hogy ő hogy csinálj, mit javasol. Ő fog a legtöbbet segíteni. Beszélgess vele