Hogy is van ez az egyetemre bejutás?

"Nem értem hogy van, mindenhol mást olvasok"

- Hát, akkor tessék:

[link]

Szerintem Te semmilyen egyetemre ne akarj menni, ha ezt a könnyű szöveget nem érted meg:

"A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrendet, valamint az adott szakra vonatkozó felvehető kapacitásszámot figyelembe véve, meghirdetett képzésenként születik meg, ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. "

Akkor egy kis "gyorstalpaló":S

A felvételi rendszerben a kiválasztott szakok szerint pontok alapján rangsorolnak.

A pontokat kétféleképpen szerezheted:

- egyes középiskolai jegyek (max. 100 pont) + érettségi átlag százalékosan (max. 100 pont) + két felvételi tárgy százalékos érettségi eredménye (max. 200 pont) + többletpontok (pl. emelet érettségiért, nyelvvizsgákért, kiemelkedő tanulmányi versenyeredményért, kiemelkedő sporteredményért, hátrányos helyzetért stb.) (max. 100 pont)

- két felvételi tárgy százalékos érettségi eredménye duplázva (max. 400 pont) + többletpontok (pl. emelet érettségiért, nyelvvizsgákért, kiemelkedő tanulmányi versenyeredményért, kiemelkedő sporteredményért, hátrányos helyzetért stb.) (max. 100 pont)

Így jöhet ki max. 500 pont.

A jogszabályi minimum, amivel fel lehet venni valakit egyetemre, jelenleg 280 pont, de lehet, hogy a jövőben ezt megemelik 300 pontra. Továbbá lehet, hogy 2020-tól már kötelező lesz egy középfokú nyelvvizsga a bejutáshoz.

Mivel különböző szakokon különböző tárgyakat vesznek figyelembe, ezért ha több szakra jelentkezel, ahol eltérőek a felvételi követelmények, lehet, hogy különböző pontjaid lesznek az egyes rangsorokban.

Ha egy szakra 100 embert veszek fel, akkor sorba rakják az embereket a pontjaik szerint, és 100-nál meghúzzák a ponthatárt. Ha mondjuk a 99-104. embereknek ugyanolyan pontjuk van, akkor vagy mindegyiket felveszik vagy egyiket sem.

Sok helyen együtt adják meg az államilag támogatott és az önköltséges hallgatók keretszámát. Ilyenkor azonos rangsorba kerülnek a két finanszírozási formára jelentkezők, és meghúzzák pl. 100 főnél a ponthatárt attól függetlenül, ki melyik finanszírozási formára jelentkezett.

Mivel nem csak azért jelentkeznek emberek államira, mert ott általában alacsonyabb a ponthatár, hanem mondjuk mert már elhasználták az államilag támogatható féléveiket, ezért előfordulhat olyan is, hogy önköltségesen magasabb a ponthatár, mint államin.

De általában az önköltségesen alacsonyabb a ponthatár, mert ha valaki bejelölte mindkét finanszírozási formát, de felvették államira, akkor a költségtérítéses sorból már kiesik, így a többiek is előrébb léphetnek egy hellyel.

De nagyon ajánlom, hogy

- szállj magadba, ami a stílust illeti

- nagyon alaposan nyálazd át az első válaszoló által belinkelt oldalt, egyáltalán, a felvi.hu (érettségit illető kérdésekben pedig az oktatas.hu) legyen az érettségi-felvételi időszakban a legjobb barátod, mert sok dologra kell odafigyelni (pl. határidők, dokumentumcsatolások, személyre szabott ügyek), amik bármelyikén simán elcsúszhat a jelentkezésed!

És ha valaki önköltségesre megy, akkor nem mindegy hogy hány pontja van?

Nem, nem mindegy.

A 8-as válaszoló leírta a lényegét a történetnek, egyes egyetemek akár még intézményi határt is húzhatnak (bizonyos pont alatt akkor sem vesznek fel jelentkezőt ha nem töltik be a létszámkeretet) (pszichológia szak néhány évvel ezelőtt)

Máshol pedig az állami jelentkezők feltöltik a helyeket, ilyenkor általában az önköltségeseknek azonos határ lehet. (pl. BME-matematika 2015-ös év)

Vagy ha az önköltségeseknek nem jut annyi hely, hogy 'mindegy' legyen az hogy hova jelentkeztek (pl. ELTE-jog, DE - jog) Az utóbbira ugyanis a fel nem töltött állami helyek miatt is rengeteg önköltségesnek a minimum pontszámhatárt is elég elérni..