Ha az egyetemi nyelvi szakokkal (anglisztika, romanisztika, germanisztika, skandinavisztika, stb) nem lehet elhelyezkedni, akkor miért indulnak ilyen szakok, ráadásul viszonylag magas létszámmal?
Az egyetem nem munkaerő-piaci kiképzőhely, hanem olyan tudományos kutatóintézet és szakmai műhely, ahol a hallgatók egy-egy szakterület legkiválóbb művelőitől tanulhatnak. Nincs olyan egyetemi szak, amelyet magas szinten művelve ne indíthatna el egy szépívű szakmai karrier útján. De ez nem automatikus és nem megy magától.
Miért gondolod, hogy egy BA vagy BSc szintű hároméves alapképzés után állások tömegéből kellene válogatnod?!
Az egyetemi alapképzés olyan, mint az érettségi, nélkülözhetetlen a továbblépéshez, de nem igazán képesít semmire, hiszen ettől még nem lettél szakértő. Ha bármilyen nyelvi szakon MA-t, majd PhD-t is szerzel és jó tudományos publikációid jelennek meg a témádból (persze eleinte a témavezetőddel közösen), akkor a világ egyetemei nyitva állnak előtted, hogy posztdoktori állásokra pályázz, majd pedig meg fognak találni azok a munkaadók akiknek éppen ilyen szakemberre lesz szükségük (egyetemek, kutatócsoportok, cégek, fordítóirodák...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!