A szalagavató mire jó? Miért találták ki?

A szalagavatás szertartása hosszú múltra tekint vissza.

Ez a ceremónia is Selmecbányáról származik, mint megannyi diákélettel kapcsolatos szokás.

Ott még Valétálásnak nevezték.

A diákok tanulmányuk utolsó félévén váltak jogosulttá, hogy viseljék a szalagot. Ugyanúgy mint mostanában, ők is egy ünnepség kertei közt kapták meg a szalagokat.

A rendezvény menete se különbözik olyan mértékben. Napjaink szalagavatója nagy mértékben hasonlít a régi idők Valétatűzésére.

Régen szalagszenteléssel kezdődött a műsor, ami egy sötétülő teremben zajlott, és a diákok tűzték fel maguknak a szalagokat. Ezek általában tenyérnyi nagyságú, zöldes árnyalatú, selyemből készült szalagok voltak.

Kétféle valétaszalag létezett: az egyik rövid karszalag aranyrojtokkal, míg a másik monogrammal és évszámmal került a diákok vállára.

A valétamenetet általában a legidősebb diák nyitotta, aki egy hosszú botra kötözött tölgycsokrott vitt, a többiek pedig tölgylevelet helyeztek a kalapjuk karimájára.

A többi diák, kiknek volt még pár lehúzandó évük, fáklyás menetként kísérték a végzősöket.

Ez a menet a városkapuig tartott, ahol jelképesen seggberúgták a végzősöket, tudatván velük, hogy semmi keresnivalójuk nincs többé az intézményben.

A diákok innen egyenesen a vigadóba vonultak, ahol grandiózus bál zárta az ünnepség végét.

Remélem az idei szalagavatók is megadják a tiszteletet, kellő hangulatot a végzős diákjainknak!

[link]

[link]