Egyetemen hogy történik a számonkérés?

felelések??? van egy pdf, amiben benne vannak a félévi zh-k, pót zh-k és pótpót zh-k minden fontos tárgyból. laborokon és gyakorlatokon lehetnek beugrók, de általában azok is megvannak adva melyik órákon vannak. ez pl a legutolsó bme vik infó félév zh rendje [link]

legtöbbször minden zh előtt van pár nap tanulni rájuk, szóval aki nem hülye tudja teljesíteni, csak akarat kérdése.

Nagyon változó, egyetem, kar, szak de még tanárfüggő is, de szívesen leírom nekünk eddig milyen jellegűek voltak.

1. Az év alatt leadta az anyagot, utolsó órán egy nagy zh majd vizsgaidőszakban szóbeli

2. Több kisebb zh-k órákon, előre bejelentve, vagy év elején elmondják kb hanyadik héten várható, vagy 1-2 héttel korábban mondja a tanár

3. Ha van gyakorlat és elmélet külön, akkor külön elméleti és külön gyak zh, gyakorlatokon van, hogy lehet külön pontot is szerezni (vizsgaidőszakban szóbeli vizsga)

4. Év közben előre megbeszélt zh, több beadandó, vizsgaidőszakban szóbeli

5. Év közben egy "beugró zh" ha ez siekrül mehetsz szóbelire

6. Év közben beadandó, valamint zh, ha e két számonkérésből megvan x % mehetsz írásbeli vizsgára

7. Év közben több zh, nincs szóbeli

Ez nekem egy év alatt volt és lehet valamit kihagytam, szóval tényleg eléggé változatos a dolog. Van olyan tanár, aki tényleg első órán elmondja, vagy még hamarabb elküldi valahogy hogy mely napokon lesznek zh-k és milyen jellegáek, van aki két héttel korábban szól. Konkrét felelés nincs, és nem bejelentett röpdoga sem jellemző nálunk és szerintem kb sehol. De tényleg nagyon változó tud lenni, szerintem végtelen kombináció lehetséges a kis zh, nagy zh, vizsga, beadandó, szóbeli, csoportos beadandó, kiselőadás stb-k ből.

Beugró a vizsgára, vagyis ha az sikerül, csak akkor mehetsz vizsgázni, ha nem, akkor heló van.

A számonkérés abszolút tanár függő, illetve szak függő is. Én mérnök vagyok.

A zh az írásbeli számonkérés/dolgozat. Ezt általában mérettől függően 1-2 héttel előre be szokták jelenteni, vagy kiadják félév elején a programot, amikben szerepel, aztán már csak figyelmeztetnek rá max. Nekem a 4 év alatt nem volt részem meglepetés zh-ban, vagy is csak egyben, de akkor az egész csoport végig dumálta az órát, úgyhogy megértem, hogy elpattant a tanár agya. (A tanítói készségei hagytak némi kívánni valót maguk után, ezért nem figyeltünk rá.)

Volt olyan számonkérésünk, ahol pl. prezentációt kellett valamiből tartani. Vagy saját kutatást kellett végezni, vagy tetszőleges téma, vagy szakdolgozat téma, vagy az adott tárgy egy részének feldolgozása.

Illetve voltak beadandók. Tervezési óráknál, valamit tervezni kellett és azt dokumentálni (rajzos, szöveges, számításos), töltelék tárgyaknál inkább 5-10-15 oldalas tanulmányokat (esszéket) kellett leadni.

Általában mindenhol követelmény a beadandók teljesítése elfogadható szinten, a zh-k legalább kettesre való megírása, illetve a prezentációs számonkérések teljesítése, melyik tantárgynál mi... Ez a feltétele annak, hogy vizsgaidőszakban vizsgázni mehess adott tárgyból. Egy tárgy lehet félévközi jegyes, vagyis arra kapsz jegyet, amit fél év alatt a számonkérésekből produkáltál, vagy lehet szóbeli, avagy írásbeli vizsgás. Írásbelinél megírod, leadod és elmész. Szóbelinél tételt húzol, van időd általában leülni, végiggondolni, majd elmondod mit tudsz az adott témáról, aztán a tanár kérdez, te válaszolsz... Ez kb. olyan, mint az érettségi szóbelije.

Beugróhoz még annyi, hogy van olyan, hogy beugró zh pl év közepén. Nem számít bele a jegybe, de ha nem sikerül, akkor nem mehetsz vizsgázni. (ez nálunk inkább ilyen tesztelgetős, a, b, c, d varjációs)

Van olyan, hogy szóbeli vizsga előtt van a beugró, leül midnenki aki aznap vizsgázik egy terembe és mondjuk 10 definíciót kérdeznek, de ez is lehet változó. Ha sikerül, mehetsz, ha nem, jösz máskor.