Hogyan működik az egyetem/főiskola?

előadások: változó, hogy kötelező-e vagy sem, általában nem az, szemináriumok ezzel szemben mindig kötelezőek (ezek a kisebb "csoportos foglalkozások")

tantárgyak felvétele: neptun/etr-ben, meg van adva, hogy mikortól lehet, a tárgyak mellett meg van adva, hogy melyik félévben ajánlott felvenni (plusz vannak szabvál és kötvál tárgyak)

vizsga: neptun/etr-ben felveszed, elmész, levizsgázol

zh: szorgalmi időszakban van, sima dolgozat, ha teljesíted, akkor mehetsz vizsgázni

Röviden ennyi, úgyis akkor fogsz minden megtapasztalni, amikor bekerülsz. Nem is kell még mindennel tisztában lenned ilyenkor...

Nem kötelező mindenhova bejárni, de sokkal átfogóbb ismeretanyagot kell elsajátítani egy tárgy keretében, mint mondjuk középiskolában. Itt nincs idő minden tudomány részleteit ismertetni, csak a szakmádhoz gyakorlatban fontosakat. Egyébként az első féléved ilyesmi lesz:

1. hét előtt: nyílván ha van, gólyatábor vagy kollégiumi beköltözés, ezeket az adott szervezetek szervezik.

1. hét: gólyáknak ez ismerkedő hét, de Neptunban (vagy más netes rendszerben) kapsz órarendet, az alapján járkálsz órákra, úgysem fogjátok elsőre megtalálni a termeket, keress az egyetem oldalán térképet vagy valami tájékozódási alapot.

2.-5. hét: Még nem nagyon ZH-ztok, csak elkezdődnek az első labor- vagy terepgyakorlatok is az előadások mellett, de a tanárok már úgy vannak vele, hogy többet tudtok tanulni, már készültök az első ZH-kra.

7.-11. hét: Szinte minden héten van számonkérés. Kezd formálódni, hogy mennyire tudod megszerezni az ismeretanyagot egy tárgyból.

11.-14. hét: Az utolsó ZH-k, pót-ZH-k, itt dől el végleg, hogy eleget tudsz-e vagy sem. Ha ügyes vagy, megajánlott jegyekkel csökkentheted a vizsgaidőszakod hosszát, ha nem, akkor meg aláírás megtagadással.

Vizsgaidőszak vége: Vizsgák, nincs tanítás, csak az év közben leadott anyagból végső számonkérések.

Vizsgaidőszak végén következő évre tárgyfelvétel, ösztöndíjjelentkezések, év végén kolijelentkezés, meg ilyesmik. Nagyjából így zaklik ott az élet.

Iskolába járás: A 45 perces óráktól köszönj el. Itt már kredit arányosan 2x45 perc, 3x45 perc, vagy akár még többször 45 percet kell végigcsücsülni kisebb szünetekkel. Ahogy előttem már mondták, nem minden órára/előadásra kell bemenned, de hol hogy hívják, laborra/gyakorlatra/szemináriumra általában igen, ahol kisebb létszámban tanuljátok az adott tárgyat, avagy az adott tárgy gyakorlati részét.

Amire nem kötelező bejárni, azt eldöntheted te magad, hogy mész vagy sem. Az első órákra érdemes bemenni mindenből felmérni a helyzetet és eldönteni, hogy azért be kell-e erre rendszeresen járni, vagy egy-egy (nem folyamatos) kihagyás nem probléma. Ebben ne hallgass majd másokra, a jó tanács neked nem lesz mindig jó tanács! Magad miatt érdemes bejárni az órákra, nem más miatt!

Tantárgy felvétel: Általában mindig van egy időszak, ami tárgyfelvételre van kijelölve. 1-2-3 hét(intézményfüggő), amikor az suli elektronikus rendszerén keresztül (neptun, etr) tudsz jelentkezni a kurzusaidra, tárgyaidra. Az időszak előtt még nem tudsz jelentkezni, utána meg már nem. Ha rendesek a suliban, akkor utólag feljelentkeztetnek jópénzért egy-két lemaradt tárgyra, de ezt érdemes elkerülni. Nem olyan ördöngős, majd megtapasztalod. Nagyjából két kattintás egy tárgyfelvétel.

Kreditek: Minden tárgynak kredit értéke van, amit megkapsz, ha a tantárgyat teljesítetted. Az alapképzésekben általában 180-240 kreditet kell teljesíteni ahhoz, hogy diplomát kapj, attól függ hány féléves a képzés. (Jó részt 30 kredit/félévvel kell számolni) Ebből van kötelező törzsanyag, amit muszáj teljesítened, vannak kötelezően választható és szabadon választható tárgyak is, ez ad némi szabadságot, hogy a kötelezők mellett olyat is hallgathass, ami esetleg még igazán érdekel.

A nem teljesített kreditekkel vigyázni kell, valahol fizetni is kell ezekért. A nagyobb probléma az adott tárgyra később ráépülő tárgyakkal lesz, ami miatt könnyű megcsúszni már az első egy-két évben, tehát tanulni kell!

Vizsgák: Vizsgaidőszakban (1-1,5 hónap). A tanévet vizsgaidőszakok és szorgalmi időszakok teszik ki. Szeptembertől december közepéig kb. szorgalmi időszak, februárig vizsgaidőszak, utána tavaszi félév május közepéig, majd kb júliusig vizsgaidőszak ismét. Intézményenként eltérő pontos határidőkkel.

Vizsgázni vizsgaidőszakban kell, ilyenkor már nincsenek órák, nem kell iskolába járni, csak felvenned a vizsgákat és azokra készülni. A vizsgák fajtái abszolút eltérőek. Szóbeli, írásbeli, keményebb, lazább. Ezt majd megtapasztalod.

Zh-k: Írásbeli számonkérés, abszolút változó, van aki minden második héten irat, van aki félévente egyet, van aki 2-őt, van aki 3-at. Teljesen tanárfüggő és változó, az is, hogy hogy oszlik ez meg a szorgalmi időszak során. Lehet kifejtős, karikázós, számolós... Ez is tanár függő.

A tanár az anyagot darálja, te pedig azt írod le, amit fontosnak tartasz. Ez is tanárfüggő, mert valaki felhívja a figyelmet arra, ha fontos rész jön és ezt mindenképpen tudni kell, számon is fogja kérni, valakit nem érdekel csak mondja és mondja...