Néhányan miért értékelik túl magukat, az iskolaválasztás terén? (lent)

A gimnázium 6-7 és 8-9 közti váltás elég nagy szakadás tud lenni. Addigra még nem derül ki, hogy ki mennyire szorgalmas és mennyire fogja tudni tartani a tempót gimiben is.

És vannak akik eddig csak esszükkel nagyon jók voltak, de gimiben (legalábbis erősekben) már komolyan tanulni kell és sokan nem hajlandók erre.

Meg mivel a jegyek sokat számítanak (amiből nem nehéz jót szerezni, ha gyenge iskolában vagy), ezért annyira nem nehéz bekerülni

Szerintem talán ezek állnak mögötte.

"Más a követelmény egy gimnáziumban és egy szakközépben."

Ez kicsit úgy hangzott, mintha a gimnázium egy magasabb rendű iskola lenne. Pedig nem az. Más megfogalmazásban viszont komoly igazságtartalommal bír a kijelentés:

Más a követelmény az egyik iskolában, mint a másikban. Ugyanúgy vannak erős és gyenge gimnáziumok, mint szakközépiskolák. Másik megfogalmazás: Más a tanterv egy gimnáziumban, mint egy szakközépben.

A gimnázium tipikusa csak az általános műveltségre van kihegyezve. A szakközép az alapműveltség mellett egy szakmára készít fel. Továbbtanulás szempontjából, reál irányokban (főleg műszaki területeken, amit általában nehéznek tartanak) gyakran kifizetődőbb a szakközépiskolás (szakirányos) előképzettség.

És hogy a kérdésre is válaszoljak: Az emberek szeretik túlbecsülni magukat. Jó érzéssel tölti el őket, hogy bejuthatnak egy jobb helyre, holott esetleg több hátrányuk származik belőle, mint előnyük.