Érdekelne, hogy az alábbi középfokú érettségi tétel valóban az-e vagy már inkább felsőfokú?

Édes Anna

• Kosztolányi nagy regényeinek sorában az utolsó.

Keletkezés:

• 1926, a Nyugat közölte folytatásokban

• felesége ajánlotta az alapötletet; kritikai és közönségsiker

Műfaj: regény

Téma:

• egy kettős gyilkosság, melyet a Vizy család cseléde, Édes Anna követ el > nem bűnügyi regény,hanem lélektani regény: azokat a lelki erőket, a tudatalatti énben felhalmozódott belső kényszereket mutatja be, amik a címszereplőt tettére kényszerítették

• sokféle jelentésréteget, értelmezési lehetőséget foglal magába

• legfőbb dilemma: Miért történt a gyilkosság?

• kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, a szánalom és részvét hiányának nagy problémáit feszegeti

• úr-szolga viszony ábrázolását csak eszközként használja fel ehhez (de ez nagyon fontos motívum!)

• írótól távol áll a politika

• nem társadalmi kérdéseket, hanem általános emberi kérdéseket vet fel

Időtartam: 1919. júl. 31., tanácsköztársaság bukása – 1921. ősze; címszereplő késleltetve lép be

Szerkezet:

• keretes szerkezet, szerepe: a narrátor ironikus távolságtartása azt fejezi ki, hogy a történelmi mozgások éppúgy kiszámíthatatlanok, mint az egyén cselekedetei, szándékai

• halottas imával indul (Rituale Romanum), visszatér: 19. fejezetben Moviszter is ebből idéz > a könyörgés éppúgy szól Annáért mint Vízyékért > az IRGALOM és SZERETET, a RÉSZVÉT a mű legfőbb alapértékei, ez szólal meg a keresztény imában (hiszen a kereszténység legfőbb alapelvei is ezek)

• első fejezetek: lassú, nem cselekményes

• végén felgyorsul

• szerkezeti részek:

1. 1-6. fejezet: színhely bemutatása, késleltetés

2. 7-10.: Anna megérkezése, beilleszkedés

3. 11-14.: románc Jancsival

4. 15-18.: menekülési lehetőség (házasság), + katasztrófa

5. 19-20.: ítéletmondás, befejezés

• tartópillérek: 3 pillérű, arányos, 1-1 „legendára” épülnek (szóbeszédek…)

• 1.: történelmi pletyka (Tanácsközt. bukása, Kun Béla)

• 10.: Anna megismerése

• 20.: konkrét „legenda” (Kosztolányiról beszélgetnek)

Keret:

• történet hátterében: huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai (Tanácsköztársaság bukása, Budapest román megszállása, Horthy bevonulása, a trianoni békeszerződés aláírása) → ez a keret

• de nem korrajz! a cselekmény szempontjából nincs igazán jelentősége (nem kapcsolódik konkrétan a történethez)

• a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe (úr-szolga viszony!)

• utolsó fejezet: nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé (nincs változás)

Anna jelleme:

• Édes név: igényli a szeretetet, Édes Anna: édesanyára asszociál

• külső: szőke, kék szemű, vékony (nem tipikus cseléd alkat), Vizyné is csodálkozik rajta

• finomságot sugároz, jellemében is más, mint a többi cseléd, visszahúzódó, halk szavú, becsületes, szinte észrevétlen, teljesen engedelmes

• ellenállás nélkül tűri asszonya zsarnokoskodását (nem feltétlen pozitív tulajdonság, inkább együgyűség, nem tudja kifejezni magát, iskolázatlanság)

• közömbössé válik: gépet csináltak belőle, rabszolga, vendégeiknek úgy mutogatják Vizyék, mint egy dísztárgyat

• gyilkosság után sem válik ellenszenvessé: szánalom/részvét

• jelképes értelmet kap Anna születésének dátuma: 1900. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi, melyből hiányzik a harmónia és a humánum, de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak, a brutalitás, az embertelenség.

Az író nem részletezi a főhős gondolatait, érzéseit: végig rejtélyként tartja fent Anna lelkivilágát: sok, látszólag apró sérelmen keresztül sejteti a lelki sérelmeket

Anna megérkezése előtt:

• címszereplő késleltetve jelenik meg: augusztus 14-én lép szolgálatba, de már megérkezése előtt is minden párbeszéd körülötte forog

• megismerjük a Vizy családot:

• Vizy Kornél: (érdekember) elhanyagolt, lepusztult az elején, tanácsköztársaság miatt nincs munka, pénz, de szorgalmas, törekvő, osztálya érdekeit mindenáron kiszolgáló hivatalnok, csak a karrier érdekli, házassága kiüresedett, csalja feleségét

• Vizyné: boldogtalan, üres házasság, lánya elvesztése után lett ilyen, frigid, gyerekét siratja, hisztérikus, egyedül a túlvilági lét és a cselédkérdés érdekli, nem barátságos, embertelen

• Vizyné beszűkült és boldogtalan életében a cseléd az egyetlen partnere, minden gondolatának legfőbb oka és célja

• húsz éves házasságának minden emléke a házában megfordult cselédekhez kötődik

• valamennyit gyűlöli, de legjobban az éppen nála levőt

Beilleszkedés:

• találkozáskor lezajló párbeszéd, a cselédkönyv adatai (termete, fogai, különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek

• szegénység-gazdagság ellentéte, úr-szolga viszony megnyilvánulásai

• Anna képtelen önmagát kifejezni: Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit

• nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik: kellemetlen szag: rossz előérzet, tudat alatt gyűlik a feszültség

• nem tudja megszokni a helyet, nem akart elszakadni az előző családtól

• vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről: az emberi természet az állandó változások között formálódik; a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: „Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is.”

Patikárius Jancsival való kapcsolata:

• Jancsi csak unalmát vezeti le Annán

• Anna természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani, tisztában van a cselédszereppel

• fiatalember a megilletődöttebb, s Anna az, aki végül is magához vonja az úrfit

• szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat (keserű íz!)

• de itt is megnyilvánul szeretethiánya, szeretet utáni vágya

Házasság:

• Vizyné természetesnek veszi jelenlétét, természetesnek veszi a kényelmet, amiért nem ad semmit sem

• Báthory kéményseprő ajánlatakor (elvenné Annát feleségül) megijed, személyesebb lesz Annával, érzelmileg zsarolja (színlelt betegség)

• Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről, ott marad Vizyéknél

• Vizyné állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát

• túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán: a függés kölcsönös!

• mindkettő személyisége torzul emiatt (egyre zsarnokiasabb, egyre gépiesebb, mindegyik elembertelenedik) > Anna a munkába menekül tiltakozó ösztöne ellen, behatárolt embersége és önállósága miatt

• Báthory István sem igazi szeretetet ígér, hanem ki akarja használni Annát: neveletlen kamasz lányát kellene nevelnie, ellátni a háztartást → ő is érdekember

Gyilkosság:

• 1920. május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el, a bál éjszakáján

Annából kitör a szeretetéhség, megöli nyomorúságos helyzetének megteremtőit: Vízyéket

• Kosztolányi világ- és emberképének legfontosabb jellemzője, hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségétvallja.

• bíróság elnöke is ezt emeli ki: „egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl”

• gyilkosság oka: nem mondja ki konkrétan

• motiválhatta:

• szegény-gazdag ellentét

• társadalmi alávetettség

• (fontos Jancsi flörtje is a fiatal Moviszternével)

• de ezek elvethetők, mivel Kosztolányi szerint az emberi kapcsolatokat, az emberi jellemet a társadalmi fordulatok nem érintik

• bizonyíték: első fejezetek a rendszer megváltozásáról: Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz, Vizyné leveti régi, lila pongyoláját, melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára, hogy proletárasszonynak tekintsék… emberek jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet cserélnek

• Anna alávetettségének tudatában volt (cselédszerep)

• legvalószínűbb ok: bánásmód, függés személyiségromboló hatása, szeretethiány

A katasztrófa hosszú lelki folyamat eredménye:

1. Ficsor nyomására otthagyja a szeretett munkát

2. A Vízy-ház azonnal ellenszenves (szagok!), ösztönösen menekülne, de nem mehet el

3. Próbatételek: Vizyné „teszteli“ Anna tisztességét

4. Mutogatják, mint egy becses dísztárgyat, de a legkisebb érzelmet sem mutatják felé

5. Jancsi úrfi is csak kihasználja (utolsó csepp: mikor a fiatal Moviszternével flörtöl)

6. A kéményseprő Báthoryval sem házasodhat össze (Vizyné zsarolása miatt): az emberhez méltó élet utolsó lehetősége is elveszett, csak a megalázó és közömbös Vízy-ház marad, ahol a végtelenségig gyötrik > KITÖRÉS!

• a regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell Édes Anna gyilkosságáról + az olvasónak is

• Anna egyetlen dologra vágyik: szeretetre (szeressék, és hogy ő is szerethessen), de ezt senkitől sem kapja meg: érdekemberek jelleme:

• Apja: csinos feleségével van elfoglalva, nem törődött vele anyja korai halála után sem, a tárgyaláson is ellene szól

• Vizyné: csak kihasználja: kezdetben várják, majd vizsgáztatják, majd dicsekedés, megszokás, végül természetes lesz (Anna helyzete romlik)

• Ficsorék: rokoni kapcsolatukat csak felhasználják, nem foglalkoznak vele, ők is ellene szólnak, Ficsor: ingadozó, gyáva, tárgyaláson: Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre, Ficsorné szerint rossz lány volt

• Jancsi: úri középosztály képviselője, nem hagyományőrző, Nyugat majmolása, élvezetek, bele sem gondol tetteibe, annak következményeibe, cselédek nem emberi lények

• Druma: karrierista ügyvéd, jellegtelen, műveletlen feleséggel, nem érdeke, hogy foglalkozzon Anna ügyével, a tárgyaláson azt állította, hogy a lány egész éjjel a kést kereste, s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza

• Báthory: csak érdekből vette volna el

• nem tudja kifejezni önmagát, nyelvi szegénység, korlátozottság: bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: Anna haragudott rájuk, nem bírt uralkodni magán, megszidták és bosszút akart állni (ez egész történetben mindenki beszél, locsog, míg ő nem szólal meg, mindig hallgat → szavak tengerében elveszik a lényeg)

• Moviszter mondja el Kosztolányi véleményét: mindkét fél számára embertelen az úr-cseléd kapcsolat, ahogy a cseléd egyre tökéletesebb lesz, gazda egyre zsarnokiasabb, durvább, és ez a tudatalattiban zajlik le (függés!)

• gépként bántak vele, lelketlen bánásmód, megalázták a lányt, de Anna is gépként viselkedett, a felelősség nemcsak Vizynét terheli (függés!) (érzéseit a kettős gyilkosság során is kikapcsolta, közömbössé vált)

• freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tana: vágyait elnyomják, gyenge öntudatban enged az erősebb akaratnak, sok apró és észrevehetetlen megaláztatás felhalmozódik a tudatalattijában, majd látszólag értelmetlenül kirobban a bál éjszakáján kimerültségében

• Vizyné és Anna közötti függés a gyilkosság pillanatában is megnyilvánul: Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát → függésben elvesztik szabadságukat, s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja, a gyilkosság nem szabad döntés vagy választás volt

Moviszter szerepe, mondanivaló:

• ő az egyetlen, aki a tárgyaláson Anna mellé áll, képviseli Kosztolányi véleményét

• betegebb volt, mint akármelyik páciense, megértő, a humánum egyetlen képviselője, de teljesen cselekvésképtelen

• sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot, őrizni függetlenségét

• nem volt se burzsoá, se kommunista, egy párt tagja sem, csak a vallásos közösségnek

• részvétet érzett minden megalázott és megszomorított embertársa iránt

• elveti a nagy és fellengzős eszméket

• tudja, hogy a világ nem a tökéletesség színtere, de elfogadja így

• hirdeti az irgalom, a keresztény szeretet és alázat fontosságát (így lehet úrrá lenni a világ, a történelem káoszán, a személyiség ellentmondásain, az emberi kapcsolatok zűrzavarán)

• a legfőbb érték az Édes Annában az irgalom, a szeretet lesz, ezért kezdi latin nyelvű imával Kosztolányi művét

Megfilmesítés: 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta.

Az elbeszélés módja:

A szereplők alakja tetteikből, szavaikból, előtörténeteikből formálódik meg.

Anna alig beszél, belső világáról érzéki benyomásainak közvetítésével értesül az olvasó. Kosztolányi szerint a tudatban zajló folyamatok nem beszélhetők el a nyelv eszközeivel.

Anna számára is titok marad saját lelkisége: maga sem érti, miért követte el a kettős gyilkosságot.

Kosztolányi az úgynevezett gyakorító elbeszélésmódot is alkalmazza:

Csak egyszer mond el az elbeszélő olyan történéseket, melyek többször ismétlődnek: a feszüétségteremtés eszköze ez, a monoton, szünet nélküli ismétlődés kifejezőeszköze.