1985 és 1990 között milyen százalékos elosztásban adták az érdemjegyeket?

De nem ez volt a kérdés.

Nem tudom, hol van ilyen statisztika, szerintem visszamenőleg nem rakták fel őket internetre. De biztosan készültek ilyenek, mert akkor is le kellett jelenteni.

Én 87-ben érettségiztem.

1. ekkoriban az érettségi eredmény nem számított bele a felsőoktatási felvételibe, kivéve ha valaki matek, fizika, kémia, biológia tárgyakból felvételizett. (ezekből akkor központi érettségit írt valaki, amiket a megyeszékhelyeken kellett megírni, kb. olyan volt mint az emelt érettségi most, mert nagyobb tudást igényelt a saját középiskolában tett érettségitől. Ettől függetlenül ezekből a tárgyakból lehetett sima érettségit is tenni a saját középiskolában ha valaki csak érettséginek és nem felvételinek szánta a vizsgát. Százalékban nem fejezték ki az eredményt. De a felvételi szempontjából 0-15 pont között lehetett kapni értékelést a központi írásbelire.

Én pl. annó matekból ilyen érettségit tettem 10 vagy 11 pontot kaptam a 15-ből, és ezen pontok alapján az érettségi eredményem 3-as lett.

2. A normál helyi érettségiknél fogalmunk sem lehetett a pontozásról. Eleve írásbeli érettségi csak magyar irodalom (nyelvtan jegyet csak a helyesírásra kaptuk), matematika, és idegen nyelvből volt. Pl. irodalomnál egy mű alapján egy fogalmazást kellett írni, elemzést, bemutatást. Erre hogy adtak pontokat..szerintem mint egy normál magyar irodalom dolgozatra, nem ilyen tesztes jelleggel. Idegen nyelvnél már volt nyelvi teszt és fordítás is. Ezt se tudom hogy pontozták, csak a jegyet mondták meg még szóbeli előtt.

3. Szóbeli érettségik:

Amelyik tárgyból valaki központit írt abból nem volt szóbeli érettségije.

Matematikából nem volt szóbeli senkinek sem, csak ha valaki megbukott írásbelin, de hogy nem százalékoltak az biztos, mert pl. nővéremet matekból elhúzták annó, de nem izgultunk semmiféle százalékon hanem reméltük hogy szóban tud majd javítani.

4. többi tantárgy szóbeli része: se pontszámot se százalékot nem mondtak, ha valaki lefelelt minden tárgyból összedugta fejét az érettségi vizsgabizottság és utána az elnök felsorolta a vizsgázónak melyik tárgyra hányast kapott. De mondom, mivel akkor ezek nem számítottak a felvételibe bele (kivételeket leírtam)mindenki magasról lesz@rta, pláne ha már túl volt a vizsgán..nem érdekelt bennünket. A felvételi pontokat akkoriban a 3. év végi és negyedik félévi bizonyítvány tárgyaiból számolták (matek, magyar irodalom és nyelvtan töri, az az idegen nyelv amit tanultál 3. és 4. osztályban is, és egy választott tárgy(ez nem lehetett készség tárgy mint manapság). Ezekből összeadva vihettél max 60 pontot, és felvételinél is szerezhettél max 60 pontot. (többlet pontok nem voltak ekkor semmiért sem)