Az egyetemeken kotodnek a nagy, eletreszolo baratsagok?

Ezt nem lehet általánosságban kijelenteni. Lehet, hogy valakinek összejön, és lehet életre szóló barátság is akár.

Nekem nem lett ilyen barátom, pedig két egyetemet is elvégeztem nappalin. Az első helyen nem nagyon barátkoztam senkivel, futó ismerőseim voltak csupán, szóval nem volt minek megmaradnia. A második egyetemről már szereztem haverokat, volt egy pasi is, akibe sokáig szerelmes voltam, de nem nagyon haladt semerre a dolog, így örültem is, hogy vége az egyetemnek, és megszakad a kapcsolat. (Egyébként utána is ő még keresett engem, én nem kerestem már többet. Tudta, hogy mit érzek iránta.)

A többi havert, ismerőst is ugyanabból a társaságból ismertem, mint az említett pasit, így velük se nagyon volt kedvem találkozni, mert az illetőre emlékeztettek. Mondjuk ha nincs ez a szerelem, szerintem akkor se nagyon kerestük volna egymást. Jó fejek voltak, segítettünk egymásnak, de egyébként se nagyon jártunk össze sulin kívül, mindenkinek megvolt a maga élete.

Nekem a barátaim nagy része gimiből maradt meg. Ahogy öregszem, egyre nehezebben kötök barátságokat, ezt figyeltem meg. Igaz, nem is nagyon törekszem rájuk.

28/N