Hogyan "működnek" a főiskolai, egyetemi órák?

Nem órákról beszélünk, hanem előadásokról /jelen van akár egy évfolyam cc 200 ember az előadóban, szemináriumokról cc 25 fő, ahol az előadáson elhangzottakat interaktív módon lehet világosabbá tenni, gyakorlati órákról, ahol figyelemmel kísérik az egyén képességének alakulását.

Egyébként tanárfüggő minden. Van olyan tanár, aki névsort olvas, számon kér osztályzással. A másikat az sem érdekli, ha 2 hallgató van jelen az óráján.

Az értékelés lehet: aláírás, beszámoló, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat.

A legtöbb intézményben ma már te jelentkezel a meghirdetett kurzusra. Kiírja a tanár, a tanulmányival konzultálva, hogy pl. anyanyelvi ttp óra az I/em. 22-es teremben, 22 fő. Te meg a Neptun vagy más rendszer segítségével regisztrálsz, s ha felférsz, oda jársz a félévben.Probléma akkor van, ha mondjuk évhalasztó vagy bizonyos tárgyból, és a matek szeminárium is abban az időben van, amikor az anyanyanyelv. Ilyenkor egy fenékkel 2 lovon, és sakkozol, hogy aláírják-e az indexedet, ha csak az órák 40%-án voltál jelen.

Nem pátyolgatnak úgy, mint az általánosban, önálló vagy, de felelősségteljesnek is kell lenned.

Persze sok függ attól, hogy milyen rend uralkodik az adott intézményben. Némelyik szégyenteljesen laza, vagy vannak túl szigorúan gondolkodó tanszékek.

Más rendszer van, mint suliban. Itt meg van minden szaknak, hogy mik a kötelező tantárgyak. Ezeket kötelező teljesíteni. Általában megvan minden tárgynál, hogy melyik félévben ajánlott azt teljesíteni, de ez csak akkor fontos, hogyha egymásra épülnek (nekünk szinte az összes tárgyunk olyan, pl. van az biokémia 1 nevezetű tárgy, és a következő félévben rá épül a biokémia 2 stb). Ezeken a kötelező tantárgyakon kívül fel lehet venni még egy csomó tárgyat, általában kreditszerzés miatt szokás, vagy pedig mert érdekesek (jártam már alzherimer-kód, jazz stb kurzusra is)

Megvan minden tárgynál év elején adva, hogy kötelező-e bejárni vagy sem. A gyakorlatokra kötelező szokott lenni, a többinél általában meg van adva, hogy az órák x %k legyél ott.

Itt nincsenek dogák, meg témazárók, itt ZH-k (zárthelyi doga) és vizsga van. Vannak olyan tárgyak, amikből egy félév alatt több ZH van, ezeket előre megmondják mikor van, nem muszáj félév végén lennie. De nálunk volt olyan gyakorlat, ahol minden órán volt felelés, de ez csak kisebb létstámú órákon lehetséges (mi 60-an voltunk).

A felsőoktatási "tanórák" alapvetően 3 dologból állnak: előadások, szemináriumok és a gyakorlati órák.

Az előadásokat úgy kell elképzelni, hogy sok (esetenként több száz) hallgató ül egy nagy előadóteremben, a katedránál ott az oktató, aki mondja az anyagot, a hallgatók pedig jegyzetelnek. Tehát nagyon minimális interaktivitás van, az előadó nagyon tisztában sincs azzal, hogy egyáltalán ki látogatja az óráját. Ő csak darálja az anyagot, és ennyi.

A szemináriumok azok kisebb csoport számára tartott interaktív órák. Itt pár főtől pár tíz fős csoportlétszámig vannak a hallgatók, és a szemináriumvezető interaktív módszerekkel vezeti rá a hallgatókat az ismeretanyagra, tehát párbeszéd zajlik, előadásokkal készülnek a hallgatók is.

A gyakorlati órák ahogy a nevük is mutatja az olyan órák, ahol gyakorlati ismeretekre tesznek szert a hallgatók. Pl. kémiai, fizikai kísérletek, biológiai ismeretanyagok stb.

Egy "tanóra" általában másfél óra (2x40-45 perc).

Nincsenek osztályok, nincs osztályfőnök. Arra az órára jársz, amit felvettél magadnak. Van egy mintatanterv, amely alapján érdemes haladni (és így alapvetően biztosított, hogy egy előadáson a legtöbb hallgató azonos szak azonos évfolyamán tanul), de az órarended te magad állítod össze a tantárgyfelvétellel. A felvett óráknak van egy elvárt szintje, amit teljesíteni kell. A számonkérés módját a félév elején mondják meg a hallgatóknak, ez lehet félévi vizsga, lehet több félévközi vizsga összesített eredménye, lehet egy beadandó dolgozat vagy egy "egyszerű" aláírás a tanártól, hogy jelen voltál és teljesítetted az elvártakat.

A vizsga lehet szóbeli és írásbeli, a szóbeli vizsga általában egy beugró és egy kifejtő kérdéssorból áll (a beugró esetenként többszáz, akár szó szerinti választ váró kérdés közül feltett három-négy kérdés is lehet), az írásbeli vizsga lehet teszt és/vagy kifejtős.

Nem témazárók vannak a felsőoktatásban, hanem zárthelyi dolgozatok, azért zárthelyiek, mert felügyelt módszerrel történik, több tanársegéd is jelen van az előadóban, messze ültök egymástól, így "biztosított" az önálló munka. Ezek a zárhelyi dolgozatok a ZH-k.

ZH-t és vizsgát is lehet ismételni. Az eredménytől függően döntöd el, hogy újra megpróbálod-e (ha sikertelen nem sok választásod van főleg vizsga esetén, ZH-t még ki lehet hagyni esetenként). Azt, hogy mennyiszer futhatsz neki, egyeteme válogatja. A vizsgákra ÁLTALÁBAN 3x3-as szabály van: egy tantárgyat 3x vehetsz fel, és egy félévben 3x próbálhatod meg a vizsgát. Az első vizsga a standard, a második a (fizetős) pótvizsga, a harmadik pedig a dékáni. De mondom, hogy van ahol nem így működik, ez csak egy standard. Ha ennyiből nem tudod teljesíteni, eltanácsolnak.

Kötött névsor: az előadások a "leglazábbak", ott ún. katalógus lehetséges (de ez sincs mindig), azaz egy jelenléti ív megy körbe, mindenki aláírja, aki ott volt. Van oktató, aki szigorúan veszi, és ettől teszi függővé a vizsgát. A szemináriumokon és a gyakorlati képzéseken azonban félévenként általában 3-5 hiányzás engedélyezett, ha ennél több van, nem kapsz aláírást, nem vagy vizsgára bocsátható stb. (Nem "igazolatlan" hiányzás, egyetemen nem nagyon kell "igazolni" a hiányzást. Nem érdekli az oktatót, hogy épp félbevágott a metró.)

A tananyag elsajátítása alapvetően NEM az órán történik, az előadások csak kiegészítik a szükséges ismeretanyagot, mindig van egy "kötelező irodalom, mint az Egri Csillagok", ezt kell megtanulnod, hozzátéve az előadások anyagát. Ha nem olvasod el, akkor pont úgy mint irodalom órán, ha nem olvastad a kötelezőt, fogalmad sem lesz, hogy épp miről van szó. Csak itt azzal a különbséggel, hogy nem 3-4 órán nem fogod tudni, hogy "miről beszél" a tanár, hanem egész félévben...

Osztályozás: ez abszolút oktatófüggő, teszt esetén van aki a 60%-os szabályt tartja, de nem egy oktatási területen van 90%-os szabály. (Azaz ha 100 pontból nem érsz el 90 pontot, akkor bukott a vizsgád). Ezt is elmondja az oktató a félév elején, hogy mire készülj.

Az előadások, szemináriumok nem feltétlen "egymást követően" vannak, ha épp nem voltál elég ügyes, vagy épp nem ahhoz az oktatóhoz akarsz menni, aki "pont sorban jönne", akkor előfordulhat, hogy reggel nyolcra mész, suliban vagy délig, majd a következő órád este hatkor kezdődik, és kitart kilencig. Szóval lehet "lyukas órád" :)

Az oktatók: te választod meg, hogy "kinél akarsz tanulni", egy tárgyat több oktató is oktat(hat), vagy félévente cserélgetik egymást. Így van lehetőséged választani.

A vizsgán lehet, hogy tanársegéddel, vagy a tanszékvezetővel találkozol, és lehet, hogy őt még soha nem láttad, nem ő oktatott, de mégis nála kell abszolválnod a vizsgát.

Van olyan tárgy, amit egy 5 oldalas házi dolgozattal teljesíteni tudsz. Azaz lehet, hogy nem tudsz semmit a tárgyból, de jól "gugliztál" és jól összeraktad, és megvan az adott tárgyad.

Röviden ez a felsőoktatás.