József Attila bánat verselemzés?

első verszak: kergetik a farkasok ő meg szalad

második versszak: bánja hogy farkas lesz( talán azt hiszi ha megharapja egy akkor átváltozik)

örülök hogy segíthettem

Bánat (1930)

1929-ben József Attilának már kapcsolata volt a magyar munkásmozgalommal. Egyre több előadást tartott és agitált. Cselekvő ember lett, ami azt jelentette számára, hogy végre felnőtt.

Erről a korszakváltásról szól a Bánat c. verse is. A helyszín az erdő - ezúttal az átváltozás erdeje. A szarvasból farkas, az ifjúból férfi, a szemlélőből cselekvő lesz.

Az erdő, mint az élet jelképe éppúgy feltűnik a népmesékben, mint a modern költészetben.

A vers négy szakaszében fokozatosan alakul át farkassá a szarvas: az első szakaszban még csak a szívében, a lelke mélyén jelennek meg a farkasok. A másodikban még nem történt meg az átalakulás, de már megkezdődött az agancs elhagyásával - a következő szakasz első sorának jövő ideje is ezt a köztes állapotot mutatja. A "varázs-üttön" jelzi a fordulatot: az ordasnak társai vannak, a beilleszkedést próbálja. S az utolsó versszak - ugyanúgy, mint az első - többértelmű: az ünőszóra figyelő farkas vajon a múltja, egykori társai után kívánkozik, vagy már prédáját figyeli?

József Attila írt még egy Bánat c. (1931) verset: ez már sokkal politikusabb; az erdő is szikárabb, keményebb erdővé nőtt.