Újraérettségizők! Hogy tettétek túl magatokat azon, hogy nem sikerült első alkalommal a felvételitek?

Majdnem ugyanebben a cipőben jártam.járok mint te, csak én nem voltam NYEK-es.

Hatalmas csalódás volt, ráadásul 2 ponton múlott... Úgy 3 napig szar volt, meg főleg az, hogy reggel a tükörbe, utána meg a család szemébe nézzek... Szar volt nagyon mert annyira bíztam, hogy meg lesz rendben.

Aztán persz jöttek az "én megmondtam" és hasonló szólamok, de pár nap után ők is én is túltettem magam azon, hogy ez nem megváltoztatható...

Adva volt a lehetőség, menjek OKJ-re én nagyon nem akartam, nagy mellénnyel mondtam, hogy elmegyek dolgozni. ANyuék nem engedték menjek OKJ-re. 2 éves OKJ de egy véet elfogadnak, mert 4 évig elektrót tanultunk, és a törvény erre lehetőséget adott. Csak 1 évet kellett kijárni.

Utáltam-gyűlöltem. És ez nem igazán kifejező. És emellé társult az, hogy a tanári kar is lexart minket, alig tanítottak valamit, mert tudva lévő volt számukra, hogy elveszik onnan a képzést, és ennek mi voltunk az okai az ő szemükben. Mi voltunk a nagyok, nem foglalkozott velünk senki... Hébe-hóba tanítottak valamit, sokat úgy, hogy áhh ezt kihagyjuk úgyse kéri számon senki.

Hát igen, nem is kérte számon senki, csak az OKJ vizsgán kérték volna. 95% megbukott... Ennek is mi voltunk az okai.

Én is megbuktam. 4-es szóbeli 5-ös gyakorlat írásbeli karó. Azt hiszem a hiba nem bennem volt...

Infóból leérettségiztem, csont nélkül felvettek egyetemre most végzek. És nem bánom a kihagyott OKj-t sem, "ennek így kellett történnie".

Viszont 1 év csúszással elvégezhettem azt ami tényleg érdekel, és szeretem, amivel el tudom képzelni az életem.

Ne csüggedj majd nagyon, csak picit. Valószínűleg te is emgtehettél volna többet azért, hogy meglegyen ahogyan annó én is.

Egyelőre reménykedj, hogy felvesznek :)