A jogi képzés gyakorlatilag arról szól, hogy be kell magolni az összes törvényt, vagy tanítanak érdekes jogi, állami elméleteket, vagy valami hasonló érdekes dolgokat is, amit nem feltétlenül kell magolni?

természetesen (szerencsére)

nem csupán törvénymagolásról szól

(az is kell, de nem szárazon,

hanem ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, értelmezve

szakaszonként)

Nesze neked Pokol Béla :)

http://www.youtube.com/watch?v=Ipgmg05VVAg

itt egy tételsor

magyar alkotmánytörténet

1. Nemzeti szimbólumok (előadási anyag)

2. A fejedelemség a törzsszervezet időszakában. [Tk. 26-31. o.]

3. A rendek és a rendiség. [Tk. 57-60. o.]

4. A rendi-képviseleti monarchia szervezete (a centralizáció; a rendi dualizmus; a rendi dualizmus garanciái). [Tk. 60-63. o.]

5. Az abszolút monarchia (az abszolutizmus feltételei; az abszolút állam fogalma; az abszolút monarchia jellemzői). [66-67. o.]

6. A király jogállása az államalapítástól 1848-ig (a trónbetöltés rendje, a királyi felségjogok és a koronázás) [Tk. 93-95. o.; 98-99. o.]

7. A hatalom legitimációja; a Szent Korona eszme. [Tk. 95-98. o.]

8. A király helyettesítése a rendi korban: kormányzó, helytartó. [Tk. 100-103. o.]

9. Az önálló Erdélyi Fejedelemség jellemzői (az erdélyi magyar állam; az erdélyi magyar állam szuverenitása; az erdélyi rendiség; a vallási türelem). [Tk. 74-76. o.]

10. Az erdélyi fejedelem az önálló államiság idején. [Tk. 76-77. o.; 103-105. o.]

11. Az országgyűlés kialakulása (előzményei). [Tk. 107-110. o.]

12. Az országgyűlési képviselet. Az országgyűlés szervezete. [Tk. 110-113. o.]

13. Az országgyűlések tanácskozásai. [Tk. 113-117. o.]

14. Az erdélyi országgyűlés az önálló államiság idején. [Tk. 117-119. o.]

15. A királyi tanács a XIV. század végéig (consilium regium; az országgyűlés és a királyi tanács viszonya; a kormányzati funkció megerősítése; az országos tanács. [Tk. 121-124. o.]

16. A királyi tanács a XV. századtól (a rendi kormányzat királyi tanácsa; a királyi tanács összetételének törvényi szabályozása; a Consilium Hungaricum.) [Tk. 124-126. o.]

17. Az országos és udvari méltóságok I. (országos és udvari méltóságok; nádor; nádori cikkek; az erdélyi vajda). [Tk. 129-131. o.]

18. Az országos és udvari méltóságok II. [a horvát bán; az országbíró; a tárnokmester; a főkincstartó; a kancellárok). [Tk. 131-133. o.]

19. A szakkormányzat szervei, dikasztériumok (az országos méltóságok adminisztrációja; a bürokratikus hivatalgépezet; a dikasztériumok; a kollégium; a hivatásos közszolgálat; a negotia mixta). [Tk. 135-138. o.]

20. A birodalmi kormányszékek (a szakigazgatási udvari kormányszervek; az államkancellária; az udvari kamara; az udvari haditanács). [Tk. 142-143. o.]

21. A királyi vármegye (fogalma, eredete, szervezete). [Tk. 144-146. o.]

22. A nemesi vármegye kialakulása és hatásköre. [Tk. 146-149. o.]

23. A nemesi vármegye szervei (szerkezete). [Tk. 149-151. o.]

24. Reformkori viták a vármegyék jövőjéről. [Tk. 151-153. o.]

25. A szabad királyi városok I. (a területi autonómia; az önkormányzati autonómia; a gazdasági autonómia; a város kötelezettségei). [Tk. 164-166. o.]

26. A szabad királyi városok II. (a városi polgárság jogai és rétegződésük; a céhek, valamint a céh-autonómia). [Tk. 167-169. o.]

27. A katolikus egyházszervezet a rendi korban. [Tk. 212-216. o.]

28. A központi ítélkezés szervei I. (a király személyes törvénykezése; a király helyettesítése az ítélkezésben; a királyi tábla; a lovagi becsületbíróság; a zsinati törvénykezés) [Tk. 187-189. o.]

29. A központi ítélkezés szervei II. (az országgyűlés ítélkezése; a városok felsőbíróságai; hétszemélyes tábla és királyi tábla, helyettesítő megoldások) [Tk. 189-191. o.]

30. A központi ítélkezés szervei III. (compromissionális törvénykezés; delegált bíráskodás; kamarai ítélkezés; az 1723. évi bírósági reform; a királyi curia; II. József Novus Ordo Judiciariusa; a váltófeltörvényszék) [Tk. 191-193. o.]

31. A vidéki törvénykezés I. (az ispánok ítélkezése; a királybírák; a nádori közgyűlés; átmeneti formák; a megyei közgyűlés; a vármegyei törvényszék; a nádor vidéki bíráskodása) [Tk. 193-195. o.; 198. o.]

32. A vidéki törvénykezés II. (az úriszék; a falubíró; a városi bíráskodás; a kiváltságos kerületek bíráskodása; az erdélyi ítélkező fórumok) [Tk. 195-197. o.]

33. A vidéki törvénykezés III. (a vándorbíráskodás; a kerületi táblák; az egyházi törvényszékek; a katonai bíráskodás) [Tk. 198-200. o.]

34. Az ügyvédség kialakulása és korai jellegzetességei hazánkban (az ügyvédség intézményének megjelenése, az ügyvédvallás szabályai, az ügyvédi megbízás, az ügyvédi eskü) [Tk. 200-202. o.]

35. Az ügyvédség helyzete a felvilágosult abszolutizmus idején (Mária Terézia 1769. évi ügyvédi rendtartása; II. József 1780-1782-es perrendtartása; az 1804. évi Instructio pro advocatis) [Tk. 202-204. o.]

36. A közhitelességi szervezet [Tk. 205-208. o.]

37. Az áprilisi alkotmány sajátosságai (szakítás a rendi struktúrákkal, a Habsburg Birodalomhoz fűződő viszony, az alkotmányos monarchia kiépítése) [Tk. 245-246. o.]

38. A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányfejlődése” [Tk. 254-259. o.]

39. Ausztria és Magyarország közjogi kapcsolata 1867 és 1918 között (a dualista konstrukció; a hárompólusú kompromisszum; közös ügyek; közös érdekű ügyek; belügyek; a magyar-horvát kiegyezés) [Tk. 264-267. o.]

40. A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság [Tk. 274-275. o.; 294-295. o.]

41. A nemzetiségi egyenjogúság 1848 után [Tk. 275-277. o.; 290-292. o.]

42. A gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága (a sajtószabadság) [Tk. 273-274. o.; 288-290. o.]

43. Az első népköztársaság időszakának alkotmányjogi jellemzői [Tk. 296-300. o.]

44. A népképviseleti választójog fejlődése 1918-ig [Tk. 319-324. o.]

45. A népképviseleti választójog fejlődése 1919-1938 között [Tk. 325-331. o.]

46. A választási rendszer átalakítása 1944 és 1947 között [Tk. 331-333. o.]

47. Az országgyűlés tagjainak jogállása I. (a szabad mandátum; mentelmi jog; sérthetetlenség; felelőtlenség) [Tk. 334-336. o.]

48. Az országgyűlés tagjainak jogállása II. (az összeférhetetlenség; a tárgyalással kapcsolatos jogok: az obstrukció és a klotűr, az interpellációs jog) [Tk. 339-342. o.]

49. Az országgyűlés hatásköre [Tk. 342-344. o.]

50. Felsőtábla, főrendi ház, felsőház; Nemzetgyűlés 1920-1926 [Tk. 345-346. o.; 349-351. o.; 348. o.]

51. A király jogállása 1848 után [Tk. 358-362. o.]

52. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban (a király nélküli királyság problémája, az államfői hatalom gyakorlásának rendezése) [Tk. 362-364. o.]

53. A kormányzó jogkörei 1920 és 1944 között [Tk. 365-369. o.]

54. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és a kormányzó elnök [Tk. 370-375. o.]

55. A köztársasági elnök jogállásának típusai; a népköztársaság elnöke. [Tk. 369-370. o.]

56. Az államfői hatalom gyakorlása 1945 és 1949 között (a Nemzeti Főtanács és a köztársasági elnök) [Tk. 377-381. o.]

57. A felelős kormány (a miniszterelnökség, a minisztertanács, a kormány hatásköre és a Honvédelmi Tanács) [Tk. 403-406. o.]

58. A törvényhatóságok, azok típusai és a főispán jogállása a kiegyezés után [Tk. 411-412. o.]

59. A vármegye a polgári korban [Tk. 412-417. o.]

60. A törvényhatósági jogú városok és Budapest székesfőváros [Tk. 418-419. o.]

61. A községi közigazgatás a polgári korban [Tk. 419-421. o.]

62. A közigazgatási szervek jogszolgáltató tevékenysége, valamint az attól független közigazgatási bíráskodás megteremtése [Tk. 425-427. o.]

63. Bírósági szervezet a neoabszolutizmus idején. A bírák személyi függetlenségének megteremtése (függetlenség, összeférhetetlenség, felelősség) [Tk. 428-430. o.]

64. Rendes és különbíróságok a kiegyezés után [Tk. 430-432. o.]

65. Az ügyészség és az ügyvédség a polgári korban [Tk. 432-436. o.]

66. A közjegyzőség és a telekkönyv [Tk. 436-438. o.]

67. A Tanácsköztársaság központi szervei [Tk. 449-454. o.]

68. A Hungarista Munkaállam szervezete [Tk. 459-462. o.]

69. Alkotmány és „alkotmányosság” Magyarországon (az 1949.XX.tv.) [Tk. 468-475. o.]

70. A Magyar Népköztársaság államhatalmi szervei (1949 után) [Tk. 476-483. o.]

magyar jogtörténet tételsor

1. A magyar jogtörténet korszakai. [Jt. 22-29]

2. A jogforrás fogalma. [Jt. 29-30. o.]

3. Szokás, jogszokás és szokásjog; a döntvény; a szokásjogi gyűjtemények; a jog igazolása: az oklevelek. [Jt. 30-34. o.]

4. A törvény; a törvények kihirdetése és közzététele; a törvénygyűjtemények. [Jt. 34-40. o.]

5. A privilégium, a rendelet, a szabályrendelet, a városi jogkönyvek, a tárnoki jog. [Jt. 40-45. o.]

6. A jogképesség kérdése rendi jogunkban. (A jogképesség fogalma; az ember jogalanyisága; a méhmagzat jogi helyzete; a halál tényének igazolása. A jogképességet befolyásoló tényezők. [Jt 87-88. o.] Vallás és jogképesség; nem és jogképesség; a becstelenség, a teljes jogképesség, a városi polgárok jogképessége, a jobbágyok jogképessége. [Jt 92-94. o.])

7. A nemesség megszerzésének módjai (eredeti és származékos szerzésmódok) [Jt 88-92. o.]

8. A cselekvőképesség szabályozása rendi jogunkban. (az életkor és az elmebetegség). A jogi személyiség szabályozása. [Jt 94-96. o.]

9. A dolog és a vagyon (jószág) fogalma. A dolgok fajtái (forgalomképes-forgalomképtelen; ingó-ingatlan; ősi-szerzett javak) [Jt 97-99. o.]. A dolgok, jószágok értéke (közbecsű, örökbecsű, igazbecsű) [Jt 100-101. o.] Az elévülés és az elbirtoklás. [Jt 102-104. o.]

10. Az ősiség rendje, az osztatlan vagyonközösség megszüntetése, testvéri osztatlanság, közbirtokosság. Az osztály fogalma, az osztály jogkövetkezményei, az osztályigazítás és az új osztály. [106-110. o.]

11. Az adományrendszer, az adomány fajtái (királyi, magán, nádori, tiszta, vegyes, teljes, peres) és jogcímei (a koronára történő visszaszállás okai). [Jt 110-115. o.]

12. Az örökbevallás fogalma és kellékei. Az ősi vagyonra, valamint az adományos, illetőleg szerzett birtokra tett örökbevallás. A nil juris záradék. [Jt 121-124. o.]

13. A rendi kor zálogjoga. (A zálogszerződés; az ingatlanok nyilvántartása; a kézizálog; a szerződéses zálog; a bírói zálog; a törvényes zálog; a zálogszerződés érvénytelensége; a záloghitelező, valamint a zálogadós jogai, illetőleg kötelezettségei) [Jt 124-127. o.] A károkozás és a magánjogi tiltott cselekmények rendi jogunkban. [Jt 129-130. o.]

14. Az örökös és a hagyományos. Az örökség megnyílása, valamint a törvényes és a végrendeleti öröklés viszonya rendi jogunkban. A végrendeleti öröklés (a végrendelet fogalma, alaki feltételei, a köz- és a magánvégrendelet, a fiókvégrendelet, a kiváltságos végrendelet. A végrendelet tartalmi feltételei. A végrendelet alaki és tartalmi érvénytelensége.) [Jt 130-134. o.]

15. A törvényes öröklés a rendi korban. A rokonság, a lemenők öröklése, a felmenők öröklése, oldalági örökösödés, magszakadás (a kincstár öröklése). A polgárok és a jobbágyok öröklése. A hitbizomány. [Jt 134-138. o.]

16. A nők külön jogai a rendi korban [Jt 138-141. o.]

17. A rendi kor házassági joga: eljegyzés és jegyesség, a házassági akadályok, a házasság felbontása. A házasság jogi hatásai, a kiházasítás, az özvegy tartása, a hitbér, a hozomány, a jegyajándék, a különvagyon. [Jt 145-151. o.]

18. A büntetőjog önálló jogággá válása és az első büntető törvénytervezetek. [Jt. 274-277. o.]

19. Az elkövető és a sértett a középkori magyar büntetőjogban (a tettes; a cinkostárs; a felbiztató; a híres és tanácsos személy; latroknak gazdálkodó, a latorrejtegető, a sértett). [Jt. 281-285. o.]

20. A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban I. (büntetőjogi felelősség; eredményfelelősség; kollektív felelősség; rendi felelősség) [Jt. 285-287. o.]

21. A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban II. (a beszámíthatóság és az ezt kizáró okok; az elkövetés körülményei; a stádiumok). [Jt. 287-290. o.]

22. Egyes bűncselekmények a XV-XVI. századi Magyarországon. [Jt. 291-294. o.]

23. A korai magyar perjog (eljárás) jellege, perbeli személyei, valamint a per kezdeti szakasza (a per megindítása, az idézés, a feleletváltás és a perfüggőség) [Jt. 406-409. o.]

24. Az eskü és az istenítélet, mint a korai magyar perjog bizonyítási eszközei (az egyházi és a világi eskü, az eskük formái, az eskü értéke, az eskütétel módja, az istenítéletek eredete, az istenítéletek formái, a Váradi Regestrum) [Jt. 409-415. o.]

25. A párbaj, az alaki és anyagi tanúbizonyítás, valamint az okirat, mint a korai magyar perjog bizonyítási eszközei. [Jt. 415-418. o.]

26. A magyar perjog általános jellemzői és tagozódása Mohács után (büntető-polgári, írásbeli-szóbeli per). [Jt 427-428. o.]

27. A vármegyei bűnvádi eljárás a Habsburg-korban (az előkészületi szakasz, a vádirat, a törvényszéki eljárás, a perfelvétel, a perbe bocsátkozás, a végítélet, a perorvoslati szakasz, a perújítás, a kegyelem és a végrehajtás) [Jt 428-433. o.]

28. A magyar magánjog a neoabszolutizmus időszakában. (A magánjogi pátensek, az Osztrák Polgári Törvénykönyv, a telekkönyvi rendtartás, az Országbírói Értekezlet és az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok) Jt. 157-160. o.

29. A magyar magánjog fejlesztésének eszközei (a magyar magánjog forrásai) 1848 után Jt. 161-166. o.

30. A kötelmek keletkezésének esetei (szerződés; tiltott cselekmény; jogalap nélküli gazdagodás) Jt. 181-186. o.

31. Az öröklési jog a dualizmus idején Jt. 188-190. o.

32. A kereskedelmi jog kialakulása és fogalma, a jóhiszemű forgalom védelme, az 1875:XXVII. tc. megalkotása és nemzetközi összehasonlítása Jt. 191-195. o.

33. A kereskedelmi ügyeltek, a kereskedő fogalmának meghatározása, a tárgyi kereskedelmi alapügyletek, a kereskedelmi jog forrásai és hatása magánjogunk fejlődésére Jt. 195-199. o.

34. A közkereseti társaság és a betéti társaság Jt. 200-202. o. A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság Jt. 209-211. o.

35. A részvénytársaság és a szövetkezet Jt. 202-209. o.

36. Az értékpapírok fajtái (csoportosítása). A váltó és a csekk kötvény, a záloglevél és a részvény Jt. 215-220. o.

37. A polgári házasságról szóló 1894:XXXI. tc. Jt. 229-232. o.

38. A szocialista tulajdonjog és kötelmi jog jellemzői Jt. 242-247. o.

39. Az 1843.évi büntetőjogi javaslat. (Az anyagi jogi plánum, a büntetőeljárás és a börtönügy, toldalék a rendőrségi kihágásokról, törvény a mezei rendőrségről, a javaslat értékelése)Jt. 320-324. o.

40. A Csemegi-kódex rendszere. A büntetendő cselekmények tipizálása (trichotomia), nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege, a tett büntetőjogi szemlélet, az egyesítő teória, a büntetőjogi felelősség, a kísérlet, részesség és bűnsegély, a beszámítást kizáró vagy enyhítő okok, a büntetés alkalmazását kizáró okok, a bűnhalmazat. Jt. 330-334. o.

41. A Csemegi-kódex Különös Része Jt. 335-337. o. A kihágási büntetőtörvénykönyv Jt. 342-345. o.

42. A Csemegi-kódex novelláinak elméleti előzményei (a büntetőjogi iskolák, a klasszikus büntetőjogi iskola, a tett büntetőjog, igazságosság, arányosság, individuáletikai felelősség, indeterminizmus, bűnösség, a kriminalitás jellegének változása a XIX. század végén, a visszaesők, a reformiskolák, a tettes büntetőjog, a közvetítő irányzat) Jt. 345-350. o.

43. Az alkalmi bűnözők kezelése; a megrögzött bűntettesek. A Csemegi-kódex első novellája (1908), a dologházi törvény (1913), a Csemegi-kódex második novellája (1928). Jt. 350-356. o.

44. A Csemegi-kódex büntetési rendszere, a fokozatos börtönrendszer Magyarországon Jt. 367-371. o.

45. A büntetőjog fejlődése 1945 után (a büntetőjog forrásai, a háborús és népellenes bűncselekmények, az állam- illetőleg gazdasági rend büntetőjogi védelme) Jt. 377-381. o.

46. A büntetőeljárás fejlődése 1896-ig. (Az 1848-as reformok, a vésztörvény, az osztrák eljárásjog hatálybaléptetése, az Országbírói Értekezlet által kibocsátott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok rendelkezései, a „sárga könyv”. A kódex nélküli eljárásjog sajátosságai) [Jt 442-444. o.]

47. Az 1896-os bűnvádi perrendtartás létrejötte, és a bűnvádi per alapelvei Jt. 445-447. o.

48. A bűnvádi per fórumai (törvényszék vagy járásbíróság). Az előkészítő eljárás (nyomozás; vizsgálat) valamint a közbenső eljárás (vád alá helyezés; a főtárgyalásra való közvetlen idézés) a törvényszék előtti eljárásban. A vádtanács, a vizsgálóbíró, a sértett közreműködése (a fő- és pótmagánvád, illetőleg a magánindítvány), valamint a védelem szerepe a bűnvádi perben. Jt. 447-450. o.

49. A főtárgyalás és ennek esküdtszéki sajátosságai, valamint a perorvoslatok (felfolyamodás, fellebbezés, semmisségi panasz, perorvoslat a jogegység érdekében, újrafelvétel) a bűnvádi perben. [450-455. o.] A Bűnvádi Perrendtartás (Bp.) jelentősége [456. o.]

50. A polgári per főbb alapelvei és szakaszai. A perfelvétel, a tárgyalás, a bizonyítás elvei és a bizonyítási eszközök az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint. Jt. 461-463. o.

51. Az ítélethozatal, az ítélet formái, a jogorvoslatok (felfolyamodás, fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) és a különleges eljárások az 1911-es Polgári Perrendtartásban, valamint a kódex jelentősége. Jt. 464-466. o.

52. A proletárdiktatúra büntetőeljárási modellje 1949-1954 (népi ülnökök, egyfokú fellebbvitel, koncepciós perek, az első szocialista büntető perrendtartás, az eljárás alapelvei és szakaszai, a kódex kritikája) Jt. 477-480. o.]