Mindenki így érezte magát az első napokban? Egyetem.

Én se voltam gólyatáborban, és nekem is idegen volt a környezet, de azzal vigasztalódtam, hogy néztem a többi elárvultat, akik szintén nem voltak. Egyből ki lehetett szúrni őket (minket).:D

Szerintem ne aggódj, majd megszokod az új helyzetet, lesz rá pár éved.

Én nem voltam gólyatáborba, de hamar beilleszkedtem. Én inkább csak attól féltem, hogy mi van, ha nem találom meg a tantermeket, illetve mi van, ha el se találok a suliig. Elötte való nap mentem fel Pestre, beiratkozni még elvittek kocsival, de aznap reggel ejtettem meg az első bkv-s közlekedést egyedül :)

Én nem éreztem magam rosszul az első nap se, mivel éveken át készültem erre a szakra, így örültem, hogy bejutottam és ott vagyok, ergó valóra vált egy álmom.

Nem voltam gólyatáborban, de az első naptól volt olyan, akivel együtt tudtam lógni. Szerintem mosolyogj sokat, attól nyitottabbnak tűnsz. A legelső előadások előtt amikor még várjátok a tanárt simán lehet ismerkedni. Leülsz valaki mellé- biztos van olyan aki hozzád hasonlóan különálló, így nem is fog úgy tűnni, hogy ráakaszkodsz egy társaságra. (Szia, első éves vagy te is, hogy tetszik az első nap? XY vagyok-->ezzel máris lehet indítani.) Szünetben pedig megkérdezed, hogy van e kedve kávézni vagy cigizni, büfébe menni, ezek után minden jön magától. Beszélgettek kicsit, ha szimpatikus az illető máris lett egy haver, ha meg nem , akkor keresel mást.

Szemináriumok alatt is jól lehet ismerkedni... A lényeg, hogy légy nyitott, segitőkész, és mosolyogj sokat. Semmi hátrányod nincsen attól, hogy nem voltál gólyatáborba...

Én tegnap voltam először (szintfelmérőt kellett írnunk) Pár embert már "ismerek" facebookról, ezért megtaláltam őket az épület előtt, csak már többen voltak, beszélgettek, köszöntem, bemutatkoztam persze személyesen, lehet h én rontottam el, de olyan fejet vágott egy-két srác amikor kezet fogtunk, hogy "ez mi a rákot akar tőlem"... Igen, sz@rul esett, utána arrébb húzódtak páran, de maradtunk is ott, beszélgettünk. Szintfelmérő után két régebbi ismerősömmel találkoztam, meg pár szaktársammal is beszélgettem, többnyire a dogáról, de ők visszamentek az albérletbe, én meg ott maradtam a két ismerőssel, mert én pl. bejárós vagyok, meg egy másik is. Aztán volt egy tájékoztató, akkor elütöttük az időt a NEPTUN rejtelmeivel...

Én nem voltam GT-ben, de drága volt, meg nem is ismerhetted meg a szaktársakat, mert vegyítve volt mindenki... nehezebben ismerkedek, de bízok a legjobban, ez még csak az első nap volt :)

Én ennyire nem éreztem rosszul magam, mint te, de izgultam, főleg azért, hogy megtalálom-e a termet stb.

Ha jól emlékszem, már első nap beszélgettem 1 lánnyal, akivel utána minden órára együtt mentünk, mert első félévben minden órán ugyan azzal a 20-25 emberrel voltam együtt. A következő napokban-hetekben pedig egyre több embert ismertem meg, szinte mindenkivel váltottam pár mondatot, mikor találkoztunk.

A következő félév eleje is hasonló élmény volt, mint a legelső nap, mivel ott megint szinte teljesen új emberekkel kellett megismerkedni, szinte minden órán más-más arcokat láttam magam körül, mert 2. félévtől mindenki saját magának állítja össze az órarendet, ezért valószínűleg nem azokkal lesz együtt, akikkel első félévben, hacsak 1-2 jó haverral nem beszéli meg, hogy együtt járjanak órákra.

A 3,5 év alatt lassacskán kb az egész évfolyamot és a felsőbb és alsóbb évesek nagy részét ismerem, ha máshogy nem is, névről vagy arcról, mert szinte minden félévben, minden órán másokkal vagy együtt.

Ne izgulj, pár napon belül biztos lesz pár olyan ember, akikkel megtalálod a közös hangot, legyél bátor és ismerkedj, keress egy olyan embert, akin úgy látod, hogy hasonlóan "magányos" és menj oda hozzá beszélgetni.