Debreceni vagy Szegedi orvosi?

Figyelj! Én most végzek DEÁOK-n, és lehet sokmindent mondani. Bulik itt is vannak, nem is akármilyenek, sőt, a klinikatelepen belül van a Klinika mozi (amit én mindig rossz szemmel néztem, a kis gyökér medikusok lerészegednek, és az onkológia meg a szülészet előtt ordibálnak sokszor éjjel). A felszereltséggel nincs gond, van PET centrumunk, mindenféle diagnosztikus-terápiás vívmányunk, a tanulási lehetőség adott. Az oktatók színvonalasak (a preklinikumban, tehát az első 2 évben nem találkozol majd beteggel meg orvosdoktorral, csak "tudósokkal", az ő vizsgamódszerük nekem nem feküdt, sokaknak nem, de ezen túl kell lenni)

Ma már sajnos nagyon nagy hangsúly van az elméleti oktatáson - annak ellenére, hogy a medicina gyakorlati tudomány. Igazából minden rajtad áll. Már elsősként is van lehetőséged pl bejárni műtőbe, és ha sokat látnak, megszokják a fejedet, és a hat év után nem lesz kétséges, hogy felvegyenek. Amúgy a gyakorlati képzés sztem 6/10, az elméleti 10/10.

De az anyagi és erkölcsi megbecsültség mellett gondolkozz el, akarsz -e orvos lenni.

Mit értesz az alatt hogy nem feküdt? Hogy igazságtalanok a vizsgáztatók? Vagy nem jól magyaráznak? És később, 3-ad évtől jobb lett?

Ez a gyakorlati képzés dolog engem eléggé érdekel. Én az a típus vagyok, aki szeret a dolgok mélyére ásni és sokat kérdezni, és például az a műtétre bejárós dolog nagyon érdekel. Mennyire tolerálják a tanárok ha sokat kérdezel tőlük? Persze nem műtét közben vagy ilyesmi, csak mondjuk órák után...

Én most leszek elsős dotén és nekem is pontosan ez volt a bajom mint a kérdezőnek. Vacilláltam szote és dote között. Szegedről annyit tudtam meg, hogy jó a gyakorlati képzés(De hogy mitől olyan jó a gyakorlat az már nem derült ki.) és hatalmas bulik vannak és folyton azt hajtogatták, hogy jobb mint Debrecen. Pedig azt hogy melyik a jobb csak úgy lehetne eldönteni ha mindkettőt kipróbálná valaki. Ami nem hiszem hogy gyakori.

Úgyhogy én maradtam Debrecennél! Különben is, szerintem az, hogy milyen orvos leszel nagyban rajtad áll, nem?

Na akkor szépen, sorjában:

"Mit értesz az alatt hogy nem feküdt? Hogy igazságtalanok a vizsgáztatók? Vagy nem jól magyaráznak? És később, 3-ad évtől jobb lett?"

A preklinikumnak semmi köze a medicinához. Az első 2 évben, kizárólag az anatómiának és az élettannak van értelme, én a többi tárgyat nem is oktatnám. A többi tárgynak (könyvtárismeret, biostatisztika, orvosi vegytan, orvosi genetika, ...)annyi értelme van a későbbiekre nézve, hogy elvileg megtanít tanulni. Furán hangzik, de gimi után majd látjátok, meg kell tanulni, hogy hámozza ki az ember a töménytelen tanulnivalóból a lényeget. Ezek a tárgyak arra valók, hogy majd a klinikai tárgyak során már céltudatosan tudj tanulni. A vizsgáztatók ugye ekkor még kémikusok, biofizika professzorok, akik beteget sose láttak. Ők az elméleti tudásodra kíváncsiak, hogy mekkora az agyad befogadó kapacitása. A 3. évtől, ahol már jószerint csak orvos vizsgáztatók lesznek, már a tudásod gyakorlati értékeire lesznek kíváncsiak.

"Én az a típus vagyok, aki szeret a dolgok mélyére ásni és sokat kérdezni, és például az a műtétre bejárós dolog nagyon érdekel. Mennyire tolerálják a tanárok ha sokat kérdezel tőlük?"

Ez szerencsés, ha ilyen vagy. Sokan lesznek, akik felületesek, és sz@rnak az egészre, és azt sem tudja, hogy a betegágy mellett hogy köszönjön egy öregasszonynak. A legfontosabb az, hogy tök mindegy, szín5-ös vagy vagy nem, nem ez számít. Aki ide bekerül, annak az agya mindnek meg lenne hozzá, hogy elvégezze, de az agy itt önmagában kevés, majd látod. Én harmadéves koromtól jártam műtőbe, és mára már hallgatóként van úgy, hogy kiírnak asszisztálni. Ami azért nem rossz dolog. Kérdezni lehet, az sose baj, a műtői hangulatba majd beleszoksz, nyilván nem a kritikus pillanatban kell kérdezni - mindennek megvan az ideje. Ált. nagyon készségesek az orvos oktatók, és szeretik, ha valaki érdeklődő.

Alapvetően jól választottál. A magyar képzés és a magyar orvosok elismertek világszerte, éppen ezért leszel piacképes külföldön, ha végzel. Más kérdés, ha az ember nem akar elmenni. Mert a mérlegnek azért két serpenyője van, és a választás sokszor nehéznek bizonyul.

Szegedre járok, így csak arról tudok nyilatkozni. Hogy melyik a "jobb", azt csak olyan tudná eldönteni, aki mindkét helyre járt. Olyat meg nem ismerek :D

A klinikákról pedig azért nem nyilatkoznék, mert még csak harmadéves leszek:)

"Mennyire korrektek a vizsgáztatók"

Érdekes kérdés. Tapasztalatom szerint a legtöbb tanár értékeli, ha az ember tényleg rendesen felkészül. Úgy gondolom elég lelkiismeretes vagyok tanulás terén, és eddig szinte mindig a felkészültségemnek megfelelő jegyet kaptam. Maximum olyan fordult elő, hoy 4-esnek éreztem, de csak 3-as lett:) Olyan még (lekopogom) nem fordult eő, hogy 5-ösnek éreztem és megbuktattak:)

De azért hallottam már meredek sztorikat. De az a baj ezekkel, hogy fene se tudja, mi igaz belőle. A hallgató általában úgy meséli, hogy "megbuktattak" (nem pedig "megbuktam"), "szemét volt a tanár", "jogtalanul kaptam egyest" stb. De mivel nem voltam jelen, nem tudom igaz-e:)

Lehet, hogy csak nekem volt szerencsém:)))

"mennyire vagytok elégedettek a gyakorlati oktatással"

Változó. Intézettől és oktatótól is erősen függ. Volt olyan gyakorlatom, ami szerintem kritikán aluli volt (szar eszközök, szar tanár), de van nagyon jól felszerelt intézet és nagyon jó tanár is.

"milyenek a tanárok?"

Szintén változó. A tudásukkal nincsen gond természetesen, csak van olyan, aki jobban át tudja adni a tudását, és van aki kevésbé. Vki izgalmas órát tart, van aki iszonyatosan unalmasat. De szerintem ez a legtöbb oktatási intézményben így van.

"Milyen a légkör? "

Az előadásoké? A gyakorlatoké? A csoporté? A szaké? A városé?:)