Mit lehetne tenni az iskolai oktatás színvonalának javítása érdekében?

Padagógusként erre azt tudom válaszolni, hogy nem kellene megengedni a 30 fős óvodai csoportokat és a 36 fős iskolai osztályokat, mert így már lehetetlen minőségi munkát végezni. A mi városunkban éppen 25 pedagógust küldtek el, ennek a következményei az első mondatomban szereplő számok...

Hát először is meg kéne akadályozni a kontraszelekciót, hogy ne a legalkalmatlanabbak menjenek tanárnak.

Igen összetett a kérdés. Több dolgot is kellene tenni ennek érdekében. Egyet biztos nem lenne szabad: összevonni az iskolákat, osztályokat. Csak kisebb, integráltabb csoportokban lehet igazán tanítani. Ami nem diszkriminációt jelent, hanem a jobb tanulók egy csoportba kerülnek és így akár nehezebb feladatokat is lehet velük csinálni. Természetesen az sem jó, ha 4. osztályig nem buktatni: 5. osztályban fog igazán megtanulni a gyermek olvasni, írni? Így sem tudnak igazán olvasni, mi lesz ezután? És természetesen az sem utolsó, hogy jobban meg kellene válogatni, hogy ki alkalmas, és ki nem a tanári pályára.

Pályakezdő tanítóként azt mondhatom, hogy akinek van egy kis esze, az ne válassza ezt a szakmát! Miért is? Nagyon szeretem ezt a hivatást, de nem becsülik meg ( mondjuk ma már mit becsülnek, szinte semmit)! Szerintem a felsőoktatásban meg kellene húzni egy határt, hogy ne tömegével jöjjenek ki a kezdő tanítók! Teljesen fölösleges rengeteg pedagógust képezni,mert a közoktatásban most létszámleépítés van és mi, fiatalok nagyon nem kellünk egy intézménynek sem (saját tapasztalat szerint). Aztán szerintem vissza kellene állítani ennek a szakmának a becsületét, tiszteletét, azt hogy a mostani gyerekek felnézzek arra, aki tanítja őket. Habár ma már kevés esélyt látok erre, de meg kellene próbálni! Ebben nemcsak a politikának, a pedagógusoknak, hanem a szülőknek is van szerepük. Addig, amíg a gyerek azt csinálhat az iskolában, amit akar (mert a szülő fizet és iskola örül hozzá íratta be a gyereket), addig nem lesz változás. A gyereknevelésre kellene fektetni a hangsúlyt és nemcsak a pénzre.

Én 17 éves vagyok és egyetlen egy tanáromra nézek fel az egész testületből. Szerintem ez egy kicsit kétségbe ejtő szám nem? Lényegében, ha a tanárok fele normális lenne talán javulna az oktatás! Mit érünk egy olyan osztályfőnökkel aki meghunyászkodik, mindig benne hagy a szarban? És egy olyan matektanárral aki alázza az osztályt? pl.: ...mert ugyebár megtanultunk összeadni...; ...Mert a háromszögnek ugye, 3 szöge van... most így hogy tanuljon az ember, ha teljesen hülyének nézik? Meg kihív embereket és égeti őket direkt. Az ilyen nem tanár szerintem. Tehát először is tanítani kéne megtanulni, mert úgylátom ennek a színvonala is süllyedt!

Az oktatási színvonal emelése a pedagógus hozzáállásán (kedv,lelkiismeretesség,pontosság), hozzáértésén és következetes igényességén múlik. De ha ebbe minduntalan beleszól az ilyen, olyan politika, igazgatói, szülői és egyéb érdek, akkor ez egyetlen társadalomban sem valósulhat meg. (Egy pedagógus)

Nálunk is gyakran előfordult,hogy a(matektanár) szó szerint lealázta a csoportunkat,de az eszébe nem jut,hogy olyan kérdéseket tesz fel a dolgozatokban,amit nem is tanultunk.Én szívem szerint nem mennék tanárnak,egyrészt azért,mert nem bírnám elviselni a gyerekeket,mert ők is tehetnek arról,hogy milyen hangstílusban beszélnek hozzá.Lehet ez is közrejátszik.De ez sajátfelelőséggel jár.A magyartanárom nagyon jól magyaráz,én meg is értem(egyedül),a többiek pedig nem is figyelnek,aztán csodálkoznak óra végén,hogy mért kaptak egyest.És sok tanár ki is készüét ez miatt,mert azzal foglalkozik,hogy mért nem figyelnek a diákok a tananyagra,de szerintem ez már nem a tanár dolga.Ez már nevelési hiba.