Lehet valamit csinálni, hogy ne buktasson meg? (Lent)

Előrehozottan szerettem volna érettségizni németből. Előtte osztályozóvizsgát kellett tennem. Az írásbeli résznél nem is volt gond, csak a szóbelinél. 3 tanárnak kellett benn lennie: a tanáromnak, aki vizsgáztat, és kettő „felügyelő” tanárnak (Tehát, akik csak ott vannak, figyelnek, de nem szólnak bele. Legalábbis így volt pl.: az őszi osztályozón is.) Nálam a következő történt az igazgató lecserélte az egyik felügyelő tanárt magára, mert ő ott akart lenni, amikor vizsgáztatják az osztályába járó lányt. Na, itt kezdődött a probléma, ugyanis az egész iskola fél az igazgatótól (tanárok- diákok egyaránt), mondjuk úgy, hogy finom terrorban tart minket. Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy egy másik suliban (amikor még nem volt igazgató), vizsgáztatott vagy nagyon rendes volt, vagy nagyon rosszindulatú (ez olyanon múlott, mint pl. ha szereted a kézilabdát, mint ő, akkor jó vagy nála). Tehát volt okom félni, meg egyébként is izgultam rendesen. Eljött a szóbeli napja. Amint megérkeztem találkoztam vele, illedelmesen köszöntem is neki, ő meg ügyet sem vetett rám. Egy csomót késtek is a másik két tanárral, mert már a többi tárgyból rég ment a vizsga, mikor megérkeztek. Mi a többiekkel nem tudtunk semmit, hogy mi lesz, de mivel a többi nyelvnél, úgy volt, hogy többen mentek be egyszerre, és volt pár perc felkészülési idejük, így azt gondoltuk nálunk is így lesz. Mikor az igazgató behívta az első embert, akkor odaszólt, hogy készüljek fel (2. voltam), én meg ugye oda álltam az ajtóhoz, hogy bemenjek, erre ő lekezelően odaszólt, hogy én nem mehetek be, maradjak csak kint (mi ezt nem tudtuk előre, mivel nem mondták el, hogy hogy lesz). Aztán sorra kerültem, leblokkoltam. Látszott rajtam, hogy hol fehér, hol vörös vagyok, remegett a kezem, alig bírtam kihúzni a 2 tételt, alig volt hangom, az is remegett, a fejembe minden eltűnt, amit hetekig tanultam. Amikor aztán nagy nehezen belekezdem volna a mondandómba, álladóan közbe szólt (holott ő elvileg csak figyelt). Minderre visszakérdezett, így a maradék önbizalmam is elment, amikor a tanárom kérdezett, arra tudtam válaszolni, tehát kijött, hogy vagyok hülye, csak nagyon izgultam. Majd a végén nem mondtak semmit. Megvártam az utolsó embert is,és utána beszélni akartam a tanárommal, hogy valahogy nyugodtabb lelkiállapotba szeretném valahogy kijavítani. Azt válaszolta, hogy nem lehet, de mást nem mondott. Ma meg visszahallottam az egyik lánytól, hogy az igazgató azt mondta, hogy a szóbeli miatt megbuktat. Az egyik osztálytársam ősszel tett osztályozót (más tanárokkal), és azt mondta, hogy nem céljuk lehúzni a diákot, és 5-öst vagy 4-est adnak. Én tudom, hogy nagyon rossz volt a szóbelim, de az írásbelim meg jó, így nem értem, hogy miért nem lehet egy 3-ast adni. Úgy hallottam, hogy aki nem megy el, az kap 1-est. Most tényleg nem mentegetőzni akarok, de erős túlzásnak tartom, hogy meg akar buktatni, ráadásul nem is ő a tanárom.

Köszönöm, hogy elolvastátok! Szerintetek lehet tenni valamit az ügyért, hogy ne bukjak meg? Légy szíves segítsetek! Nem hiszem el, hogy én vagyok az egyetlen a világon, aki a túlzott izgulása miatt szúr el mindent! :(