Mit csinál egy villamos mérnök?

Egy tervezőmérnöknek nem kell feltétlenül bütykölnie...szimulációs programokkal dolgozik. Ha áramköröket fogsz tervezni csak annyi lesz a dolgod, hogy papíron -újabban számítógépen- átadd a technológusnak vagy az alattad levőnek, hogy fogjanak neki a kivitelezésének. Van egy csomó ilyen áramkör-, nyáktervező program.

Viszont az egyetemen kell majd kézzel is bütyköjjél, mert neked senki nem fogja garantálni, hogy csak számítógép előtt fogsz ülni és tervezgetni. Sőt, régiség nélkül kevés az esélye, hogy egyből tervezzed a nyákokat.

Áááá, egy leendő kolléga? :-)

Én a BME-n végeztem a villanykaron, még a hagyományos MSC képzésen.

Nehéz választ adni a kérdésre, mert talán a villamosmérnöki témakör a legszerteágazóbb, mert annyira messze vannak egymástól a szakirányok, mintha teljesen más szakma lenne.

Ha nem tudod, mit akarsz csinálni a villamosmérnökségen belül, akkor menj a BME-re. A BSC képzésen úgyis elveszik a kedved sok mindentől, és meg fogod látni, hogy majd MSC-n merre tovább. És a BME elég elméleti annyira, hogy nem sok gyakorlatban lesz részed, különösen az első 2 évben.

Viszont a mérnök attól mérnök, hogy problémát old meg. Ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a prototípus elkészítésében részt vegye. Nem kötelező, de hát ha az ember megtervezett valami valóban nagy dolgot, akkor ott szeretne lenni a nagy pillanatban, nem? Egyébként sok ilyen téma már tisztán informatikai úton megy. Viszont arra fel kell készülnöd, hogy amikor már te választod, hogy mit akarsz csinálni, önálló labor témaként, majd többnyire ennek folytatásában a diplomatervezésnél, ott le kell tenned valamit az asztalra, ha valódi mérnökké akarsz válni. És azt nem adhatod ki másnak. Nyilván a konzulensek sokat segítenek, de nem helyetted végzik a munkát.

Na azért még 17 éves vagy, az ember kb. 23 éves korában kezd valóban emberré válni. A bulikultúra és már emberromboló társadalmi berendezkedések igen leamortizálják a fiatalokat ebben a korban. Az egyetemi évek erre sokak számára végzetes bélyeget nyomnak, nem véletlenül rúgják ki a nép 60-70%-át. Nem az egyetem nehéz, hanem nem buliba kell fetrengeni, hanem tanulni kell, és már az egyetemi évek alatt kiemelt hangsúlyt kell fektetni a buli helyett a "nagybetűs életre", kapcsolatokat építeni az egyetemen, cégekkel, szakemberekkel. Mert a papír semmire nem jó. Kapcsolatok kellenek egy jó munkához és jó fizetéshez, szakmai előmenetelhez. És ez nem az egyetem után, hanem KÖZBEN kell csinálni, amikor még van sok ideje az embernek. És persze pénzügyileg is képződni, hogyan lehet saját vállalkozásban minél jobban kijönni, nem csak alkalmazotti viszony létezik, és különösen az ilyen sokoldalú szakembereknél a számlaképesség szerintem elengedhetetlen!

Neked az egyetemen az EET és ETT tanszékek lesznek szimpatikusak, ha megmaradt az elektronikánál. Persze lehet még az alkalmazott informatika is, ahol azért a periféria tervezés is komolyan benne van a témában (sőt, talán bizonyos szempontokból ez közelebb áll a komplett "elektronikákhoz" is).

[link] weboldalon találsz részletes leírást az egyes szakokról, no meg aztán lehet kutatni az érintett tanszékek weboldalain is, ott még inkább lehet sok érdekességet találni.. (egyetemi weboldal, szervezeti felépítés, karok, és előbb utóbb ott lesznek a tanszékek is...)

Arra mindig érdemes vigyázni, hogy nem feltétlenül a népszerű szakokra kell menni, mert abból a piacon pont, amire végzel, túltelítettség lesz. Ami meg nem volt annyira népszerű, abból hiány... én ezt jól kihasználtam, és sosem volt dolgom se önéletrajzzal, se álláskereséssel, kézről kézre adnak!