Szeretitek a matekot?

Mindig is szerettem, igaz, csak közgázt végeztem, tehát a nagyon “hardcore” matekhoz nem volt szerencsém.

Mindig is jobban élveztem azt a fajta tanulást, amikor valamit meg kellett érteni, nem pedig be kellett magolni. Ezt pedig számomra mindig is a matek adta meg.

MATEK az egyetlen tantárgy, ami számít. (Nekem vannilyen pólóm is.)

Én imádom a matekot.

Nekem a matek volt mindig a legkönnyebb tantárgy.

Alig van megtanulnivaló, csak a néhány aktuális szabály.

Elmondták, mit hogyan kell és csak alkalmazni kellett.

Emiatt sokáig nem is szerettem, mert mindig megírtam ötösre a dolgozatokat, és eléggé unatkoztam kb. hatodikig.

Sőt, a gimiben is könnyen ment, és csak 12-ikben mentem tagozatra. De 2 hónap alatt behoztam a lemaradást, sőt az OKTV-n döntőbe jutottam.

Ha pedig aszerint nézzük a tantárgyakat, hogy melyik mennyi kreativitást, mennyi egyéni órai tevékenységet igényel, abban is a matek áll elöl a főtárgyak sorában. (Ebben a történelem az utolsó, ott semmilyen kreativitásra nincs szükség.)

Általánosban szerettem, és versenyekre is jártam. Gimiben kikaptam egy okádék tanárt, aki nem is tanított, csak az életét mesélte állandóan, de dolgozatot mindig iratott. Bukásra álltam mindig, érettségim is alig lett belőle. Azóta gyűlölöm.

De jártam egy ideig mechatronikai szakra, és ott viszont szerettem amit tanultunk. Párom gépészmérnöknek tanul, és amit ő beszél annak is megértem egy részét, bár szerintem én nem tudnám elvégezni, hisz az egész gimnáziumi anyag hiányzik a fejemből, mivel nem tanultunk kb semmit ott. Mondjuk humán szakon tanulok, szóval engem nem is érint.