Negyedéves középiskolása! Melyik egyetemre/szakra íratkoztok jövőre és miért?

Kedves első, ez aztán igazán elmés hozzáállás! A szüleid is okosak lehetnek, ha bedőlnek ennek!

Én most vagyok első évfolyamos építőmérnök hallgató, hogy miért pont ezt választottam, arra igen nehéz válaszolni, hosszú események folyamataként jött ez az ötlet. Rengeteget kell tanulni, pedig egy viszonylag kis főiskolára járok, ahol igencsak családias a légkör (EJF), de egyáltalán nem bántam meg hogy ide jelentkeztem, nem érzem megterhelőnek a tanulást, hisz érdekel az, amit számon kérnek, így a tanulás lassan inkább hobbi, mint szenvedés! :)

Próbálj te is olyan szakot választani, amiről úgyérzed, hogy szeretnéd és tudnád is csinálni, hivatásod lehetne... egész életedre nézve gondolkodj, ne csak a következő 3-4-5 év tanulmányait nézve!

orvoshiány? minden 3. végzős orvos akar lenni..

manapság amiből hiány van az a szakmunka, kömüves, cnc esztergályos, ács, asztalos, szakács, cukrász, hegesztő, géplakatos, szerszámkészitő...

egyikhez sem kell egyetem.. csak ezeket a szakmákat lenézi mindenki épp amiatt hogy nem kell hozzá egyetem, és ezt csak az csinálja aki hülye mer nem veszik fel felsőoktatásba.. és ezek a "hülyék" fognak többet keresni mint a 3 diplomás humán-erőforráson végzett emberek...

én speciel szakácsnak tanulok gimnázium mellett, és a bgf turizmus vendéglátására jelentkezek (angol nyelvü karra) ... de nem ebből fogok megélni hanem a szakács végzettségemből...

17/F

Utolsó! Az egy dolog, hogy minden 3. végzős orvos akar lenni(egyébként csak szerinted), de kb minden ezredik jelentkezőt veszik fel akkor a számításaid szerint. Összesen évente kb 1000 orvosist vesznek fel, ebből jó ha 500 végez. És itthon és külföldön igenis orvoshiány van, mint szakmunkáshiány is, persze.

Bocsi az offért.

Amugy én is orvosira jelentkezem, aztán gyógypedagógusnak, utolsónak meg azért az óvónőit is megjelölöm, biztos ami biztos... És hogy miért? Azért mert szeretnék embereken segíteni, vagy azért lenni és dolgozni, hogy valami jót is csináljak nem csak a saját életemben, hanem másoknak is okozzak boldog perceket, és azt hiszem hogy orvosival, gyógypeddel biztosan sikerülhet, de még ha jó óvónéni leszek, akkoris.

Lehet hogy gyerekesen hangzik így az egész, de rosszul vagyok tőle hogy mindenki milyen önző manapság.. Amugy pedig annyira szeretem a gyerekeket,hogy mindenképpen köztük szeretnék dolgozni. :)