Milyen szintű matematikai feladatokra lehet számítani a kertészmérnöki szakon?

Akármennyire modortalan bunkó fsz az első, igazat mond. Van valamennyi alapozó matek, de abszolút nem kell tőle félni. Tisztában vannak azzal, hogy itt nem erős elméleti hátterű tudományt oktatnak, hanem sokkal inkább szakembereket képeznek.

#1 Mielőtt visszaszólsz, garantálom, hogy több matekot tanultam egyetemen, mint te:D

1:

Hát igen, pl. mint a mérnök kolléganőm, aki színvonalas mérnöki szakot végzett, de a szűk szakterületén kívül semmihez sem tud hozzászólni, legyen az töri, nyelv, akármi. 0 lexikális tudása van.

vagy itt vagy te, láthatóan borzasztóan kiegyensúlyozott vagy és bő szókinccsel rendelkezel. Mint vmi hőzöngő alkesz egy dohánybolt előtt.

Vicces ez a hatalmas mérnöki gőg, mert a legtöbb proli mentalitású, egyszerű gondolkodású embert pont mérnökök között láttam Magyarországon.

Első éves kertészmérnök hallgató vagyok a MATE-n, szóval már van egy kis rálátásom a dolgokra. Első félévben volt matek és egyáltalán nem volt vészes (határérték számítás, deriválás meg integrálás volt). Én mondjuk szerettem a matekot gimiben is, szóval nekem nem okozott kihívást, de azok is simán meg tudták szerezni a megajánlott jegyet, akik nem voltak annyira jók matekból. Ha figyelsz a gyakorlatokon és otthon is gyakorolsz egy kicsit, akkor könnyedén meg tudod szerezni a 4-est, még akár az 5-öst is. Másodévben van biometria (amit most alkalmazott statisztikának hívnak), ami szintén matek. Felsőbbévesektől hallottam, hogy ez már egy kicsit húzósabb, de gyanítom, hogy ez sem teljesíthetetlen. Van még egy-két tárgy, ahol vannak számításos feladatok (pl: biofizika), de ezek sem voltak vészesek. Összességében tehát nem a matek a szórótárgy a kertészetin, más dolgokon van a hangsúly (bár azt nem tudom, hogy a többi egyetemen mi a helyzet, de szerintem nincsenek lényeges különbségek e tekintetben).

És akkor eltérve az eredeti kérdésedtől: a kertészmérnök egy olyan szakember, aki kertészeti növények üzemi méretű termesztésével és az ehhez kapcsolódó segédtudományokkal (ld. növénynemesítés, növényvédelem, talajvédelem, ökológiai gazdálkodás stb.) foglalkozik. Ebből adódóan elég sok természettudományos tárgyunk van, főleg biológiás és kémiás: növénytan, növénygenetika, sima kémia, biokémia, élettan, talajtan és még sorolhatnám. Másodévtől jönnek a szakmai tárgyak; gyümölcsfaj ismeret, kertészeti gépek, biotechnológia, az összes kertészeti kultúra (gyümölcs, szőlő, zöldség, gyógynövény stb.) termesztéstechnológiája és még rengeteg minden. A tájrendező- és kertépítő mérnök, még ha első hallásra nagyon hasonlít is a kertészmérnökihez, teljesen más dolgokkal foglalkozik: Tájrendezéssel, kerttervezéssel, tájrehabilitációval, hogy csak egy pár dolgot említsek. Ehhez mérten ők sokkal kevesebb kémiát, biológiát tanulnak, viszont sokkal több informatikát (térinformatika), geodéziát, szerkezettant, településrendezést, sőt még művészettörténelmet is tanulnak. (a tantervüket meg tudod nézni az egyetem honlapján, ott bővebb képet kapsz erről). Látható, hogy sok dologban eltér a két szak, és ha tényleg a tájépítészet érdekel, akkor nem biztos, hogy a kertészmérnökivel jól jársz. Ha viszont tényleg csak levelezőn tudnád a bsc-t elvégezni, akkor valóban még a kertészmérnök áll legközelebb a tájépítészethez. Fontos azonban kiemelni, hogy a tájépítész msc-nél nem fogják elfogadni teljes kreditértékkel a kertész bsc-t, ami azt jelenti, hogy fel fognak venni, csak egy csomó tárgyat pótolnod kell majd. Ezt mindenképp vedd figyelembe szerintem.

Remélem tudtam segíteni, ha van bármi kérdésed, akkor írj nyugodtan (bár a levelezős munkarendről, meg a tájépítész szakról nem tudnék többet mondani annál, mint amit itt leírtam, de a kertészmérnökiről szívesen mesélek).