Mikre számíthatok?

"Mi vár rám egyetemen azon kívül, hogy órákra kell járni, tanulni és dolgozatokat írni?"

Sok minden. Nem igazán tudom, milyen választ vársz. A szorgalmi időszak (12-13 hét félévente) néha teljesen nyugis, egy-két beadandóval, máskor meg elég pörgős, főleg ha még bulikat és egyéb programokat is beszervez az ember. A vizsgaidőszak meg számomra mindig a teljes meghalás időszaka volt, de vannak, akik jobban viselik. Mindenesetre nem nevezhető kellemesnek.

"Mi az a diplomamunka, mit és hogyan kell elvégezni?"

Lényegében az a szakdolgozat, úgyhogy még ráérsz ilyeneken agyalni. A képzés végén kell megírni, és nagyon szaktól függ, hogy pontosan mit kell csinálni.

"nem igazán van sok internetünk"

Abban egyet kell értenem a kettes válaszolóval, hogy így nagy szívás lesz az egyetem. Jó esetben nem lesz nálatok újabb járvány hullám, ami miatt teljesen online oktatásra kell áttérni (amihez ugye elengedhetetlen egy normális minőségű net). De akkor is ott a Neptun, amit mindenhez használni kell a jegyeid megnézésétől kezdve a vizsgajelentkezésig vagy a tárgyfelvételig. Illetve nem tudom, máshol hogy mennek a dolgok, de nálunk egyes tárgyak a Covid után is megmaradtak online formában, szóval minimum 150 emberes videóhívást nagyjából el kellett bírnia a netnek. És akkor a beadandókról, amiket csak internet segítségével lehet manapság megírni, még nem is beszéltünk...

"az iskolában a tanárok képtelenek válaszolni bármire"

Tudom, hogy ez tök rossz, de jobb, ha hozzászoksz. Az egyetemen nem fognak semmit a szádba rágni. Felnőtt emberek járnak oda, és nem egy-egy oktató felelőssége, hogy felhívja a figyelmedet erre vagy arra. Neked kell utánajárnod dolgoknak, úgyhogy vagy kérdezel (ahogy most is teszed, szóval hajrá!), vagy lemaradsz minden lényeges infóról.

Nagyon függ az egyetemtől és a szaktól. Ami nekem változás volt a középsulihoz képest, és váratlanul ért:

- Sajnos életem jóval nagyobb részét töltöm azzal, hogy mit egyek, meg kell szervezni az ebédet, vacsorát, be kell vásárolni, főzni vagy venni valahol, nehogy megromoljon, ne legyen túl drága, legyen egészséges... ugye anno a suliban menzás voltam, az ebédszünet 20 perc volt, otthon meg vacsiztam, amit találtam. Irtó nagy időspórolás így visszanézve.

- Sokkal kevesebb "dolgozat" van, és azok időpontját is félév elején bejelentik. Kevesebb stresszel jár, viszont így javítani is csak úgy lehet, ha azt az 1-2 zht újraírod egyszer-egyszer. Nincs sok jegy, amivel felhúzhatnád az átlagod.

- A diplomamunka nálunk kutatás, mérés... A kutatáshoz rengeteget kell használni a netet, hivatalos forrásokból, szakdolgozatokból kell kigyűjteni infókat, aztán laborban lehet mérni a kutatási területednek megfelelően dolgokat... bármit írsz, bármire rájössz, nagyon örül a konzulens, és mindenki nagyon lelkes. Nekem ez a része nagyon megtetszett! :D Rengeteget kell vele dolgozni, de nagyon megtérül és szórakoztató. Végre nem valami magolandó dolog, hanem egy egy-két féléves saját projekt.

- aktívan kell keresni már munkahelyet a képzés alatt, állásbörzére menni, tudatosan választani valami szakosztályt vagy hasonlót, hogy amikor vége a képzésnek, lássa a munkáltató a különleges szakmai érdeklődést.

- Rengeteg közösség van az egyetemen, tényleg szinte mindenre van valami külön.

- Erről persze hallottam korábban is, de mégis teljesen más átélni és a mai napig meglep: valamiért az alkohol kiemelt szereppel bír a hallgatói életben, minden versenyen sör a jutalom, a bulik is erről szólnak, nagyon el tudják vetni a sulykot egyesek.

- Kevés az oktató, szívesen foglalkoztatnak felsőbbéves diákokat demonstrátorként, így nálunk előfordult, hogy az egy évvel felettem járó diák tartotta a számítógépes gyakorlatot nekünk. (Egy diák pedig megbukott az előző évben a tárgyból, ezért abban az évben tulajdonképpen az évfolyamtársa osztályozta.)

- Sajnos már nem 8-15 között vagyok elfoglalt, hanem tulajdonképpen egész héten 0-24-ben, az órák többször eltartanak este hatig, de előfordulhat, hogy este nyolcig is. És ezek után jönnek a közösségi elfoglaltságok, külön feladatok, amikre csakis úgy marad energia, ha valóban élvezi az ember.