Normális hogy azt érzem az egyetemen hogy túl buta vagyok hozzá?

Kb ilyen az elsö felev. Mivel suliban egyszeru jonak lenni, emiatt kb 0 tanulassal lehet 5ösnek lenni. Azutan bejon az egyetem, es ott mar kell tanulni alltalaban az 5osert, es osszekerulsz olyanokkal akik mind osztalyelsok voltak, igy egy szinten vagy veluk, vagy akar feletted is vannak. De igazabol aktivan kell tanulni es figyelni es ugy megy az egyetem.

Nyugi, egyetemen csak az első 3 év szívás.

Ez teljesen normális. Ugyanígy éreztem magam az első évben. Ha nem is évfolyamelsőként, de summa cum laude diplomát szereztem, és Oxfordban szereztem PhD-t. Tarts ki, mindig adj bele 110%-ot, törekedj a megértésre, legyél bent minden órán, ne késs el, és örülj, amikor azt látod, hogy a mai előadáson 10 perccel később vesztetted el a fonalat, mint az előzőn. Az egyetem mindekit megtör, ami alatt azt értem, hogy valahol lezajlik az a folyamat, ami egy 18 éves fiatalból olyan embert farag, akikre a betegek rá merik bízni az életüket. Sosem lenne belőled alázatos orvos, aki képes elismerni a képességeinek a határát, ha nem éled át ugyanezt az egyetemen. Ez a folyamat része. Tarts ki. Negyedévnél már túl leszel a nehezebbik felén.

3-asnak igaza van, én nem orvosit végeztem, de a folyamat, amit leírt, stimmel.