A vidéki pedagógusok miért voltak kevésbé aktívak az év eleji tanársztrájk kapcsán?

Igazából az egész pedagógusi “társadalom” nagy része inaktív volt.

Sajnos Magyarországon (Kádár rendszer hozadékaként) kizárták az embereket a politizálásból, így nem alakulhatott ki demokratikus gondolkodás és hozzáállás.

- Hiányzik a nemzeti- és szabadság öntudat is.

- Hiányoznak azok az emberek, akik kiváló vezető és szervező készséggel rendelkeznek.

- Sokan még a jogaikkal sincsenek tisztában. Nem értik a jogrendszer működését.

- Nem értik a politikai rendszer (érdekek, ellentétek, igények, támogatók stb.) működését.

- Nincs jövőkép tudat stb.

- Hiányoznak olyan tulajdonságok, mint önfeláldozás, kitartás a végsőkig, hit stb.

A fentieket tekintve biztosan vannak kivételek, de országos szinten szolga mentalitás van.

Csak a szöveg, cselekvés nélkül.

A videki pedagogusok altalaban dolgoznak mashol is nem csak iskolában. En videki iskolaban dolgozom es a kornyeken is azok vannak. Sokan mezőgazdaságban/állattenyésztéssel foglalkozunk. Ez nem munkaidőhöz kötött dolog. Műszak előtt/utan végzed. Így belefér. Szoval a pedagogus allas erre inkabb hobbi, nem is nagyon veszik komolyan (kieges/alacsony bérek), a tanari tarsasag viszonyt jó kell a szocialis élet. Ennyi az oka.

Az a hosszútávú tapasztalatom, hogy itthon nem veszik ezt komolyan, kiehesztetik a tanarokat, mindig valamivel kimagyarazzak miert nincs penz (brusszel, soros) a sajat fizetésuket emg 5x emelik.. örökké nem lehet sztrájkolni, az ember keres valamit amibol megél..

Sajnos a pedagógusok közül sokan félnek attól, hogy egy sztrájk esetén ki is rúghatják őket. Vidéken sok településen csak egy iskola van és egy esetleges kirúgás után nem lenne állása az adott tanárnak. Persze amilyen tanárhiány van nem hiszem hogy a sztrájk miatt kirúgnák a tanárokat.

A sztrájkban a tanárok kb 20%-a vett részt. Sokan csak egy napot sztrájkoltak így egy napon a tanároknak csak nagyon kis része vett részt.

Kérdező, ez a kapkodnak a tanárok után azért nem feltétlenül igaz mindenhol. Pesten ige, tehát ott kevesebb a zsarolási potenciál, mert ha kirúgnak kb. 5 perc alatt találsz új állást. Viszont vidéken nem feltétlenül és persze az se mindegy, hogy hol. A kisebb helyeken általában ott nincs tanár, ahol amúgy a körülmények borzalmasak. Nehezen megközelíthető, tele HHH gyerekekkel, szinte biztos kiégés pár hónap alatt. Errefelé azért a jobb sulikba még mindig nem könnyű bekerülni. Tehát az ember kétszer meggondolja-e hogy sztrájkol az alábbi okokból:

- Az a pár ezer Ft is számít, amitől így elesik.

- Ha kirúgják csak sokkal távolabb, sokkal rosszabb suliba tud elmenni.

- Ha kis faluban él onnan max. autóval tud másikba átjárni, az meg vagy van vagy nincs.

- Sokan közel vannak a nyugdíjhoz, úgy érzik addig már kihúzzák.

- Olyanról is tudok, ahol a tankervezető megfenyegette a pedagógusokat, hogy kirúgás után ne is reménykedjenek, hogy ebben a tankerben lesz munkájuk, de még a szomszédosokban se biztos, az ő keze messzire elér. Egyházi sulikba nyilván nem, de oda se biztos, hogy sikerül bejutni.

- Az elmúlt években mindkét kormány igencsak cinikusan ált a sztrájkoláshoz. Gyurcsány nyíltan kimondta, hogy majd megunják és hazamennek. Orbán ugyan nem mondta ki, de hasonlóan áll hozzá. Így nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy felesleges sztrájkolni. Ráadásul a mostani kormány intézkedései miatt ez kb. így is van. Érdemi sztrájkot, amit kénytelenek komolyan venni, csak úgy lehetne csinálni, ha minden suli bezárna és a szülők kénytelenek lennének határozatlan időre megoldani a gyerekfelügyeletet is. Ez viszont jelenleg törvénytelen. Nyilván, ha mindenki részt venne nem lehetne mindenkit megbüntetni, de ez nem fog bekövetkezni. A forradalmakat általában a fiatalok csinálják, a tanárok átlagéletkora nem éppen ez a korosztály.