Hogy működik az egyetem?

Először is a Felvi.hu-n meg tudod nézni milyen egyetemek léteznek itthon, és milyen szakokat indítanak. Vannak szakleírások is, amiben benne van, milyen hosszú egy-egy képzés, és hány kreditből áll (jellemzően ahány félév, annyiszor 30 kredit).

Egyetemtől és szaktól függően vannak kisebb-nagyobb különbségek abban, hogy mennyi kötelező és mennyi kötelezően választható vagy szabadon választható óra van, hogy központilag beosztott órarend van vagy te veszel fel mindent magadnak, és hogy pontosan mettől meddig tart a szorgalmi időszak (amikor tanítás van, jellemzően 14 hétből áll) és a vizsgaidőszak (amikor vizsgák vannak, jellemzően 7 hét), hogy van-e őszi vagy tavaszi szünet... Minden ilyesmi infó az az adott egyetem honlapján található.

Jó esetben kapsz egy mintatantervet, hogyaszongya első szemeszterben ezeket a tárgyakat kell felvenni, a másodikban meg azokat...

Minden tárgynak van egy kreditszáma, ez igazából csak az átlagszámításnál fontos, ha betartod a mintatantervet. A kreditekkel súlyozzák az átlagot.

Viszont a mintatantervben van olyan, hogy mondjuk négy tárgyból kell egyet kötelezően kiválasztanod, ezt nevezik választható tárgynak. Egy bizonyos kreditszámot el kell érni ahhoz, hogy megkapd a diplomádat, de ugye ha a mintatanterv alapján csinálod, akkor ezzel nem kell foglalkoznod.

A tárgyakat magadnak veszed fel, vagyis elméletileg te állítod össze az órarendedet, gyakorlatilag viszont előfordulhat, hogy nincs választási lehetőséged, és egy rendkívül szar féléved lesz időbeosztás szempontjából.

A vizsgaidőszakban vizsgázol. Nincsen oktatás, csak vizsgák, amikre te jelentkezel, de ez is olyan, mint az órarendösszeállítás,van, amikor nincs választási lehetőséged.

A szorgalmi időszakban meg elméletileg tanulsz. Vannak előadások, amikre általában nem kötelező bejárni, meg vannak másfajta órák (felénk szemináriumnak hívták őket, de más elnevezése is lehet), amiken kötelező részt venned. Néha vannak zh-k (mint egy kisvizsga), ezek vagy ezeknek az átlaga általában beugró a vizsgára, vagy épp ezek átlaga adja magát a félévi jegyedet, és akkor nem kell vizsgáznod... de ezt elmondják/leírják minden tágynál.

A problémáidat neked kell megoldanod, nincs osztályfőnök, aki veled foglalkozzon. Egyetemre felnőttek járnak, és felnőtt gondolkodást vár el tőlük a rendszer.

#4 a zh-kra (zárthelyi) kell tanulni, de nem napról napra. Egy zh megcsinálható előtte való rátanulással, a vizsgán az már nem lesz elég.

Amúgy egy zh 50-200 jegyzetoldal tud lenni, de ott nem tételek vannak, mint a vizsgán, hanem egységes papír alapú számonkérés, a jegyet meg majd látod a neptunban.

Az első és legfontosabb tudnivaló: nincs olyan, hogy "az egyetem". Egy orvosi, egy műszaki vagy egy bölcsészképzés egészen más, nincsenek általános érvényű igazságok (oké, a kreditrendszer például általános, de ez inkább kivétel). Az előző válaszolók leírták, hogy az ő képzésükön mi a helyzet, de simán bele lehetne kötni egyes mondataikba, hogy "á, hé, hát ez nem így van!" - pusztán azért, mert egy másik képzésen például egyáltalán nincs olyan előadás, amin kötelező a jelenlét. És mindkét félnek igaza lenne a saját szempontjából.

Műszaki képzésen például a laborokon vagy esetenként a gyakorlatokon vannak "beugrók" vagy "kisZH-k", amik kb. megfelelnek a röpdolgozatnak, azzal a kivétellel, hogy előre tudod, számítanod kell rájuk.

Szóval ha pontosabb információra éhezel, akkor írd le, melyik szakra vagy szakokra vagy kíváncsi, úgy jóval relevánsabb válaszokat kapsz!