Orvosi mellett megoldható a magánélet?

Időd nem sok lesz, de sokan (felsősök, tanárok, dokik,...) akarnak és fognak is megrakni.

Igen, csak ne vidd túlzásba. Annyian fognak "megrakni", ahánynak hagyod. Érdekes #1 stílusa. Ilyen egy orvostanhallgató most?

Nézd, a gimnázium után lehet, hogy kultúrsokként fog érni a teendők mennyisége (ami nem kizárólagosan az orvosi jellemzője, szerintem pl. a mérnökhallgatók ugyanígy lehetnek vele), de némi szorgalommal, önfegyelemmel, jó időbeosztással és rendszerességgel másra is fogsz tudni időt szakítani. Objektíven nézve egy átlag rezidens sem rendelkezik több szabadidővel. Inkább az adja a dolog nehézségét, hogy hirtelen át kell állni gimnazista üzemmódból egy feszítettebb tempóra. Az első időszakban célszerű az egyetemre koncentrálni, és ha belerázódtál az új életformába (azaz hatékonyabb lettél, megtanultál jól tanulni, és eljutottál arra a szintre, hogy nem megy az egyetem kárára, ha bizonyos mennyiségű időt másra szabadítasz fel), utána lehet szabadidős programokat szervezni. Néhányan ezt fordítva csinálták, és jellemzően ők voltak azok, akik csúsztak.

Ha esténként is tanulsz, akkor nagyjából azzal számolhatsz, hogy szorgalmi időszakban hétvégenként 1-1 napot fel tudsz szabadítani pihenésre, ismerkedésre, kikapcsolódásra. A vizsgaidőszakban lehet, hogy ennyit nem.

Megoldható, amennyiben nem viszed túlzásba. Viszont sajnos biztos hogy lemondásokat kell vállalnod jelenlegi életmódodhoz képest.

Jó időbeosztással minden megoldható. Rengeteg a tanulnivaló és nehéz, de ha csak erre kellett volna koncentrálnom besokallok. Én elsőévesként eljártam bulizni is, szerveztünk programokat a barátnőimmel is és idő közben barátom is lett. A lényeg, hogy mindenki megértse, hogy ha tanulás van akkor nincsenek találkozók, mindenki az anyagra koncentrál, ez főként igaz a vizsgaidőszakra. Viszont vizsgák után egy kicsit lelazulni kellett a társaság és hogy kibeszéljük a sok stresszt ami felgyülemlett. Ha tudod tartani az egyensúlyt nem lesz gond és azt vallom, hogy az eredményesség a közérzeteden is múlik, nem csak a könyvek felett eltöltött óráktól.