Ezzekel a százalékokkal buktathat?

Minden héten kiírod, beszéld meg a tanárral. A magatartása miatt nem akarja tovább vinni.

Az erős közepestől azért messze van, talán 2-t adnék rá, vagy mi lenne, ha a tanár szapulása helyett a gyereket ültetnéd le tanulni? Esetleg vele tanulni?

A tanár személyes, szabad szakmai döntése, hogy hány százalékos témazáró dolgozatra hányas jegyet ad. Erre semmiféle központi szabályozás nincs. Nyugodtan megbuktathatja tehát a fiadat. Sőt, még azt is megteheti, hogy pontosan ugyanilyen százalékokkal másvalakit pedig átenged, ha az órákon mutatott teljesítmény alapján ezt igazoltnak érzi. A felzárkóztató egyébként jó ötlet, nem szabad büntetésnek felfogni. Hasznára válhat a fiadnak.

Akkor viszont sajnálom, 1-2 helyen tényleg örülnek, ha megtartja valaki az órát. Amennyiben rendesen feltudod mérni, hogy a gyermekednek nincs szüksége felzárkóztatásra (ez matekból pl viszonylag ritka), akkor próbálj személyesen beszélni a tanárral, ha vele nem lehet, akkor az igazgatóval.

Attól, hogy felső tagozaton ez közepest érne, még jogosan küldi felzárkóztatóra, mivel nem a közepes eredmény a cél.

#5: Egyszerűen nem értem, miért gondolod olyan nagy bajnak, ha a tanító matematikai felzárkóztatásra küldi a fiadat. Büntetésnek fogod fel azt, ami csak a fiadnak csak a javát szolgálja. Ebből csak profitálni fog, s még ingyen is van. Én matektanár vagyok, s őszintén szólva így látatlanban is egyetértek a döntésével. Tökéletesen igaza van, s örülök, hogy vannak még ilyen bátor pedagógusok, akik ellenállnak a szülői nyomásnak. A prioritás ugyanis egy jó pedagógus számára nem a szülők boldoggá tétele, hanem a gyermek fejlődésének biztosítása. Ha egy tanuló viszonylag gyengén teljesít, akkor a felzárkóztatást korán el kell kezdeni, különben később jóval nagyobb baj lehet a dologból, és jóval nehezebb a hiányt bepótolni. A matematika egy magas épület, és minimum 12 éven keresztül fog a fiad "építkezni". Ha az épület nem alapozódik meg rendesen, akkor általában már a 7-8. évfolyamon, de legkésőbb a 9-10. évfolyamon az egész összedől. A középiskola elejéig még talán valahogy el lehet lavírozni gyenge számérzékkel is kettes-hármassal, de aztán összedől a roskatag ház és már a legnagyobb erőfeszítéssel sem fogja tudni a fiad a matematikai feladatsorokat kettes szintre megoldani. Ezért van annyi bukás a középiskolákban. S az alsó tagozatos alapok hiánya miatt kiütköző problémákból visszahozni valakit olyan szintre, hogy legyen esélye az érettségin egy kettesre, borzasztó nehéz. A gond az, hogy az alsó tagozatos tanítók jó része részben szülői nyomásra, részben rosszul értelmezett "jó szándékból" végigenged olyan tanulókat matematikából az alsó tagozaton, akiket nem lenne szabad. Amikor az ilyen gyerekek belépnek az ötödik osztályba, a kedvükért a matematika szaktanár nem tudja átvenni az alsó tagozatos anyagot, mert egyszerűen erre nincsen idő és lehetőség, hiszen a tanterv adott. Jobb híján betanít nekik merev megoldási sémákat, amelyek követésével valahogy végigvergődnek a felső tagozaton, anélkül, hogy mélységében értenék, mit csinálnak. De ezzel a módszerrel már a gondolkodtatóbb jellegű középiskolai anyagban nem lehet sikerrel operálni. Ezek a gyerekek a középiskolában szinte mind befuccsolnak matekból. S persze emiatt más természettudományokból is, különösen fizikából. Alsó tagozatban kell a számérzéket fejleszteni, megalapozni, hogy később a matek ne legyen kínlódás. Van, akinek ez lassan, nehezen megy. De erre nem az a megoldás, hogy megadjuk a kegyelem-kettest, hanem az, hogy idejekorán fejlesztjük őket.

#9: Ezzel a hozzászólásoddal meggyőző bizonyítékot szolgáltattál arra, hogy a probléma nem a pedagógussal van, hanem veled. Ha ugyanis egy pedagógus bármilyen okból gyűlölné a gyerekedet, akkor átengedné egy kettessel, ezzel számára ő ki volna pipálva, és abszolút nem érdekelné, hogy később mi lesz vele. Az efféle nemtörődöm pedagógusok miatt bocsát ki sajnos fél-analfabétákat sok általános iskola. A fiad tanára azért küldi felzárkózatóra őt, mert gondját viseli, és nem akarja, hogy lemaradjon és utána az egész hátralevő iskolai tanulmányai során ennek a hátránynak a levét igya. Te diszkriminációnak érzed azt, ami mögött minden bizonnyal jó szándék van. Ez tehát a te saját problémád, s magadon kell dolgoznod, hogy a feszültséged okát megszüntesd. A pedagógusok cimkézése, szidása az égvilágon semmi pozitívumot nem eredményez sem számodra, sem a fiad számára. Olyan ez, mint amikor valaki szitkozódik, és az öklét rázza, hogy esik az eső. Ettől nem fog az eső elállni.