Miért nem engedélyezzük a tanári mesterképzésre való belépést alapszakról?

12. Ha meg akarták volna reformálni a tanárképzést, akkor nem a mostani utat választották volna. Gyakorlatilag semmi sem változott, 6 éves maradt, csak értelmetlenül leválasztottak róla 1 évet. Amíg ilyen fizetések lesznek és az életpálya modellt meg nem szüntetik, nem lesz változás.

Finnországban csak a legjobb 5% lehet tanár. Itt is az kéne és jó fizetés, mert akkor a presztizse is jelentősen nőne.

Ez jó kérdés. 🤷‍♀️

Én sem tudom, mi a ráció abban, hogy az alapszak után diszciplináris, szakterülethez kapcsolódó mesterképzésre kell jelentkezni, és csak utána lehetséges a jelentkezés az egyszakos tanári mesterképzésre. A képzés időtartama nem rövidebb, sőt, több alkalommal kell Szakdolgozatra, illetve Államvizsgára készülni. És korántsem biztos, hogy egy alapszakos végzettségű ember bejut mesterképzésre..

2015 szeptemberében kezdtem az anglisztikát. Emlékszem, 2016 szeptemberében támadt egy olyan kósza gondolatom, hogy tanár szeretnék lenni. Nem volt minor szakom. Erre közölte az egyik ügyvivő-szakértő, hogy ez már nem lehetséges, mert ahogy kiderült, megszűnt az alapképzésről egyszakos tanári mesterre történő jelentkezés. Annyi rémlik, hogy 2013-ban jelent meg az osztatlan tanárképzés.

A jelenlegi helyzet azért alakult ki, hogy a kétszakos tanárképzés felé tereljék az embereket. Az a gond ugyanis, hogy egy kisebb vagy közepes méretű iskolában jó néhány olyan tárgy van, ahol egyetlen szakkal semmiképpen nem jön ki egy főállású pedagógus kötelező óraszáma. Például általános iskolákban kémiából 7. osztályban van heti 1 kémiaóra, 8. osztályban heti 2 kémiaóra. Ez azt jelenti, hogy egy egyszakos kémiatanárt csak akkor tud egy általános iskola teljes munkaidőben foglalkoztatni, ha ott évfolyamonként legalább 7 osztály van! Az a (sajnos vidéki kistelepüléseken mostanra már általánossá vált) gyakorlat, hogy egy pedagógus 5 különböző iskolába járjon tanítani 5 különböző napon, hogy kijöjjön az óraszáma, pedig - valljuk be - nem túl előnyös megoldás. De ha egy olyan községi általános iskolát veszünk, ahol egy osztály van egy évfolyamon, ami egyáltalán nem ritka, még egy egyszakos matematikatanárnak is csak heti 14 óra jut, ami nem elég a teljes munkaidőhöz! Ha a kikerülő tanárok döntő többsége egyszakos volna, akkor a kis iskolákat előbb-utóbb be kellene zárni. Úgyhogy az egyszakos tanárképzés megnehezítése és a kétszakos tanárképzés erőltetése mögött nagyon is van ráció.

Az már más kérdés, hogy a kétszakos tanárképzés is halódik, különösen a természettudományokban és a matematikában. Most megnéztem a felvi.hu-n, s kiderült, hogy tavaly országosan 25 hallgatót vettek fel matematika-fizika szakpárra; s tisztán emlékszem, hogy 30 éve még 100 fős matematika-fizika évfolyamok indultak az ELTE-n!