Mire és kinek jó a gimnázium?

Én színvonalas szakközépbe jártam, ahonnan a legtöbben továbbtanulnak egyetemen, az oktatott tárgyak is kimagasló színvonalúak voltak, de nagy hátrány hogy természettudományos tárgyat alig tanítanak, és nincs lehetőség második idegennyelv tanulására. Meg újabban már kötelező érettségizni egy szakmai tárgyból, ami mondjuk nem kedvező azon személyeknek, aki más irányba akar továbbtanulni. Én speciel hardver-elektronika osztályból mentem jogra, de szerencsére még az említett, újonnan bevezetett érettségi szabályok előtt.

A szakmát illetően, azt nem csak ötödév/technikum/okj (kinek mi) elvégzése után kap az ember?

Jó gimnáziumba jártam, kb minden osztály, társam (1-2 kivétellel) egyetemre ment, egész komoly szakokra. (3-4 orvosi, 8-10 mérnök, 3 TTK-s, 3-4 gazdasági stb) (Nem volt speciális tantervű csoport)

Nagyon jó alapunk volt nagyjából minden tárgyból.

Mindenki beszélt 1-3 nyelvet, egy B2-es nyelvvizsgája mindenkinek volt végzéskor, sokaknak addigra már akár 2-3 is. Voltak, akiknek C1-C2 is sikerült.

Ilyen közegben motiváltabb az ember. Nem húz le senki, ha tanulsz. Sokkal jobban lehet fejlődni, több a lehetőség.

Én nem bántam meg, semmilyen szempontból. Oké nem kaptam szakmát, de nem is érdekel most semmilyen szakma, csak az, amit most tanulok, ahhoz pedig egyetem kell.

Ide írok egy rövid tartalmi lényeget:

-ha nehéz szakra mész(pl orvosi)/nehéz bejutni a szakodra/szeretnél emeltezni/szeretnél két idegen nyelvet tanulni, akkor gimibe menj

-ha nem annyira nehéz a szakod, könnyű bejutni és nem szeretnél két nyelvet tanulni + nem szeretnéd ha sokat sz*patnának a 4 éved alatt, akkor szakgimi.

Én szakközépbe jártam és annyi pozitívum volt csak ebben, hogy könnyebb volt kitűnőnek lennem amiből kellett és érettségin jó fejek voltak, így pedig könnyebb volt felvételiznem (mérnökinfóra mentem).

Hátránya meg az volt, hogy nulla fizika tudásom volt és nehéz volt megszokni azt a brutál mennyiségű tananyagot.

Persze még az egy nagy előny a szakközép mellett, hogy az a négy évem teljesen nyugis volt, nem kellett sokat tanulnom, nem stresszeltek a tanárok sok dogával, végig kockultam meg buliztam az egészet. De ebből eredően, orvosira, jogra és egyéb magas pontszámú helyekre nem tudtam volna menni, ha meg mégis, akkor pár félévet végig bukdácsoltam volna folyamat, mire megszokom.

Szóval melyik éri meg? Hát attól függ, hogy mi szeretnél lenni. Ha infóra mennél, akkor mindenképp egy szakgimi éri meg, mert nyugisabb és a megfelelő tudást megkapod. Ugyan ez igaz egyéb tönegszakokra is, pl gazdasági. Ha orvos szeretnél lenni vagy egyébb nehéz szakot végeznél vagy csak szimplán sok pont kell a bejutáshoz, akkor pedig gimi a legjobb választás.

A két nyelv nem nagyon számít, ha csak nem szimpi az adott nyelv vagy élnél egy olyan nyelvet beszélő országba vagy fontos a munkád szempontjából, egyéb esetben angol angol és angol csak ami számít (vagy még az se, de azért jó tudni, mert jobb eredeti nyelven filmezni meg több információt és jobb tartalmakat elérni interneten, de ez már csak személyes vélemény).