Miért várják el az érettségizők, hogy könnyítsenek rajta, esetlegesen töröljék el az egész érettségit?

Félnek attól, hogy nehéz lesz, nem fog sikerülni. Nem tudják elképzelni, hogy milyen szintű.

Az emelttől azért már jobban lehet tartani.

A most végzősök az elmúlt másfél évből egy évet távoktatásban tanultak, ami sajnos még jobban növelte az amúgy is jelentős különbségeket az oktatás színvonalában. A legjobb középiskolák megoldották, hogy majdnem olyan jól oktassanak, mint jelenlétiben, de sajnos nagyon sok helyen egészen egyszerűen elengedték az egészet, és annyit mondtak, "olvassátok el a tankönyv 13-24 oldalát".

Igen, lehet önállóan is tanulni, hiszen ott a tankönyv, de ha valakit 10 éven át arra szocializáltak, hogy a tanár a szájába rágja, azt nem tudod egyik pillanatról a másikra átkattintani.

Alapvetően egyetértenék azzal, hogy nem kell az érettségi követelményeken változtatni, de sajnos az oktatás színvonala sok esetben nagyon nagyot esett az elmúlt évben. Éppen ezért elfogadhatónak tartom, hogy a középszintű érettségin legyen némi engedmény az eddigi évekhez képest. Azt viszont nem támogatom, hogy az emelt érettségi követelményeit csökkentsük, hiszen azokra az ismeretekre igenis szükség lesz majd a felsőoktatásban.

Idén érettségizek és kettősen állok a témához.

Egyrészt, azt nem tudom sajnálni, aki csak idén kapott észbe, hogy tanulni kell. Ott volt a 9., 10. és a 11. osztály ¾-e, hogy legalább ott tanuljon. Ha ott lusta volt akkor így járt, vállalja a felelősséget a lustaságáért.

Ellenérvnek viszont azt mondom, hogy rengetegen elveszettük a motivációnkat. Már csak túl akarunk lenni az egészen (legalábbis az biztos, aki nem tervez tovább tanulni, de leginkább az osztályomat veszem alapul). Nincs ott a reggeli utazás, amivel ráhangolódunk a napra, nincsenek ott a barátok és a személyes, "intimebb" kontaktok.

A tanárok se olyanok (legalábbis nálunk), mint élőben. Míg suliban a tanár megmondja mi a hibám és érzem, hogy tényleg segíteni akar, addig ezt egy néhány soros kritikán nem érzem és bele se fektetik az időt, hogy elmondják mit hibáztam. Ezen felül a terhelhetőségem is a normál időszakhoz képest a negyede.

Az meg már megint másik dolog, hogy mekkora vita lenne, hogyha ezt az eltörlést meglépnék. Jönnének a "ha nekünk kellett nekik is kelljen!" és a "végig otthon voltak, tudtak tanulni!" emberek. Meg a felsőoktatási rendszert is át kéne variálni.

Én is végzős vagyok, én is hasonlóan állok a témához, mint az utolsó válaszoló.

Nekem matekból például rengeteget segít, ha jelenlétiben a tanár segít elmagyarázni amit nem értek, és nem csak a gépet hallgatom, és próbálom tartani a tempót. Mellesleg akik kémiából/bioszból érettségiznek, és érettségi követelmény a kísérlet, ők hogy oldják meg? Kb egy éve nem is csináltak normálisan, de érettségin elvárják tőlük, hogy élesben menjen..

A szóbelihez is kettős érzések kötnek, én töriből érettségizem emeltene, abból örülnék ha lenne szóbeli, viszont azt, hogy magyarból megtanuljak 40-50 tételt, amire körülbelül soha az életben nem lesz szükség /nem olyan irányba megyek/, na annak például nem sok értelmét látom.

Szerintem az érettségizők lassan nem is könnyítést, hanem empátiát, emberséget várnak a többi embertől, mert láttuk tavaly milyen szinten ajnározták az érettségizőket, és mi idén feleannyi emberséget nem kapunk.

Teljesen egyetértek az utolsó válaszolóval! Én is idén érettségizem, és bár minden nap kitartóan próbálok tanulni, egyre nehezebb ez az egész. Alapjáraton az megvisel hogy több idős ismerőst elvesztettem a vírus miatt, valamint a családomat sem kímélte a vírus.

Teljesen úgy érzem hogy egy év kimaradt az életemből. Ezt az egy évet a szobám falai között töltöttem, és annyira unom már. Teljesen bezárva érzem magam.Felkelek, online órán vagyok, eszek, tanulok, alszok. Így zajlik minden napom. Minden felnőttől annyit hallok hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk, mivel rengeteg időnk van tanulni. Hát ez egyáltalán nem így van. Az online órák, felelések, házik felemésztik az egész napomat, és mikor van időm pihenni akkor meg azon kattogok hogy melyik érettségire készüljek.

Mentálisan engem teljesen tönkretett ez a helyzet. Bűntudatom van ha nem tanulok, lefekvéskor is csak arra tudok gondolni hogy nem tanultam eleget.

Bánt hogy elmaradtak az osztálykirándulások, a bankett, nem lesz ballagásunk. Annyi sok mindenből kimaradtunk.

Nyilván mindenkinek megvannak a maga problémái ebben a borzasztó helyzetben. Próbálok pozitív maradni, viszont annyira elkeserít hogy a legtöbben nem tudnak/nem akarnak minket megérteni.

Kitartást minden érettségizőnek! Megtudjuk csinálni!

Ezt azért nem értem én sem, mert az egyetemistákkal ugyanez a helyzet, mégsem lesz se eltörölve, se megkönnyítve a vizsgaidőszak, és egy ilyen sokkal keményebb, mint az érettségi.

Lelkileg ez megterhelő, el sem tudnám képzelni a gimit ballagás, szalagavató és szerenád nélkül pl, de ne vegyék már ennyire megúszósra... egyetemen szépen kiperegnek első félévben.

Mondjuk logikusabb lenne nem most megtartani, hanem nyáron mondjuk, mikor már jobb lesz a helyzet, viszont akkor a rendes kerékvágásban, szóbelikkel együtt.