Ezt miből lehet megállapítani?

A különféle hullajelenségek megfigyelésével össze lehet hozni egy jó becslést.

Meg szokták mérni a végbélben a hőmérsékletet, ami a halál után idővel közelít a környezet hőmérsékletéhez. Ebből viszonylag pontosan lehet időt számolni, egészen addig, amíg el nem éri a környezet hőmérsékletét. Viszont ha a holttest vízben vagy napon volt, vagy a halál előtt nem a normál tartományban volt a testhőmérséklet (láz, kihűlés) akkor ez a módszer nem informatív.

Vizsgálni kell a hullafoltokat és a hullamerevséget is. A hullafoltok kb. 15-30 perc múlva jelennek meg, eleinte a holttest mozgatásával vándorolnak és nyomásra halványodnak, később beivódnak és maradandóak lesznek.

A hullamerevség 0,5-2 óra múlva kezd kialakulni, először az arc és az áll izmaiban, aztán a felső, végül az alsó végtagokon, majd ugyanebben a sorrendben oldódik 2-3 nap alatt. Kezdetben a legyőzése után újra kialakul, később pedig, amikor oldódófélben van, "ki lehet mozgatni".

Ha a holttest a szabadban van, elég hamar belepetéznek különféle rovarok, amiknek a fejlődési stádiumai jól ismertek. Illetve a bomlásnak is vannak különböző stádiumai, ami alapján szintén lehet következtetni.

Ugyanakkor a hullajelenségek időbeli alakulása nem túl egzakt, sok külső tényezőtől függ, illetve ahány tankönyv, annyi különböző időintervallumot írnak le ugyanarra a dologra.

Minél frissebb a halott, annál nagyobb pontossággal lehet megbecsülni a halál idejét (pl. egy napon belül pár óra, egy héten belül pár nap, később több hetes, hónapos, éves nagyságrendű lehet a szórás), ezért erről még a helyszíni szemlén kell véleményt mondani, mert a boncolásra általában csak több nap elteltével kerül sor.