Mi a garancia arra, hogy a járvány miatt egymástól távol ülő érettségizők nem használtak okostelefont, vagy távközlésre alkalmas "füldugót"?

Üdv!

Nem igazán találom az összefüggést a gondolatmenetedben. Sőt, pont ellentétesen: idén nehezebb volt telefonozni, hiszen a felügyelő figyelmén kevesebb diák osztozott.

Lévén, laikus vagy a témában, röviden összefoglalom, miként is kell ezt elképzelned.

A headsetet tekintve tévedsz: a legminimálisabban sem lóg ki a fülből egy nano típusú, gyakorlatilag a dobhártyán ül, ha 5 centiről belenézel a fülbe és belevilágítasz, akkor sem látni semmit, kiszedni is csak mágnessel tudod. Ezt egy nyakad köré erősített indukciós hurok gerjeszti, a dobhártya pedig membránként funkcionál, így hallhatod meg a téged segítő telefonhívás hangját. A kétoldalú kommunikációt mikrofon segíti, ami szóbelin releváns, illetve pl. a túl gyors diktálást is köhintéssel tudod jelezni.

Motozáshoz nincs joga a tanároknak,

“Anyagilag tehetős szülők gyermekei...” részhez annyit, hogy egy ilyen nano headset 20 000 forint alatt van, 3-4 különóra ára, semmi köze az anyagi helyzethez. “Egy haverom” már az ismerősök között 5 érettségit abszolvált, éppúgy idén, mint korábban.

Live- kamerás tollat - ha profin akarod csinálni - szintén beszerzel 20-30 000 forintért, élő képet biztosítva segítőidnek, ezeken felül pedig csak egy különtanár, vagy a tantárgyban kompetens haver szükségeltetik.

Eddig is nyugodtan lehetett csalni egyébként, sokkal “faékszerűbb” módszerekkel is, hiszen soha senkit nem motoztak meg alsógatyába/bugyiba elrejtett telefonnal, kvázi bárki, korlátlan alkalommal kimehetet netezni egyet a WC-re.

A “haverom barátnője” idén már úgy elszemtelenedett, hogy a fentebb említett kamerás tollal sem szerencsétlenkedett, emelt (!) matekon a pulóvere alá, a kezére erősített telefonnal végigfotózta a feladatlapot. Még WC-re sem ment ki elküldeni az előzőleg megbeszéltek szerint, pedig semmibe nem került volna, hanem lazán, ott, a pad alatt elküldte a fotókat, aztán ment a fülére a megoldás.

Etikátlannak tartom-e? Nem. A csalást ne relativizáljuk, annak van erkölcsi joga ítélkezni, aki a tanulmányai során sosem nézett rá még csak a szomszédjára sem.

Aki igen, az ugyanolyan “csaló”, csak ahhoz már gyáva, hogy picit nagyobb tétnél is meglépje.

Persze, lehetne tenni lépéseket, de a “védekezés” mindig le lesz maradva egy lépéssel, hiszen az nem más, mint egy válaszreakció a már meglévő, működő módszerekre.

Ahogy a mágneskaput is át lehet vágni (kompromisszumok árán) 3D- nyomtatású fegyverrel - hogy a példádra reflektáljak...-, úgy a vizsgák csalásában is lenne válaszlépés, egészen addig, amíg az emberi méltóság nyújtotta jogok nem teszik lehetővé, hogy mindenkit levetkőztessenek, megmotozzanak, majd a helyszínen kapott ruhában vizsgázzanak úgy, hogy WC-re sem mehetnek ki.

Egyébként nem tartom elterjedtnek a módszert, szerintem 1000-ből 980 vizsgázó teljesen becsületes, 16-18 fő “alkalom szülte csaló”, oldalra pillant, esetleg kimegy telefonon ránézni néhány dologra, s “csak” 2-4 fő akad olyan, aki előre szervezetten, szisztematikusan végigcsalja a vizsgát.

Egyébként egészen addig nincs miről beszélgetni, amíg középszinten saját tanár javítja a vizsgákat és saját intézményben kerül lebonyolításra.

Nyugat- magyarországi top gimnáziumban köztudott, hogy a diákokkal “közösen” javítják az érettségiket.

Ha mindenhol nem is durva ennyire a helyzet, azt kijelenthetem, hogy egyetlen intézmény sem akarna este a híradóban szerepelni, SEHOL nem jeleznék, ha valakit csaláson kapnának.

Nálunk elméletileg kint kellett hagyni a telefont, a többség nem tette meg. Aki meg bevitte magával, semmilyen garancia nincs arra, hogy az a diák nem fogja használni a telefonját vagy bármi mást. Mivel én idén érettégiztem, így elmondhatom azt, hogy egy átlag polgári családból származó diák a telefonjáról másolta le a megoldásokat. Emellett sokan meg is beszélték egymás között a dolgokat a tanár! jelenlétében. Ez előbbi példa azt mutatja, hogy nem csak a tehetős szülők gyermekei élnek vele. A másik példa azt mutatja, hogy nem nagyon foglalkoznak a dolgokkal se diák se tanár részéről. Ehhez hozzáfüzve a diák(ok) nagy örömmel mesélték el ezt.

A hármas válaszolónak igaza van, hogy egyik intézmény sem akarna az esti híradóban szerepelni, így nem verik nagy dobra.