Milyen diplomád van és megérte -e megszerezni? Kellett -e a munkádhoz, tudod -e a munkádnál használni? Megfizetik -e?

Gazdálkodás szakos diploma.

Nagyon megérte!

Nagyon nem volt könnyű, mindig utáltam a matekot, számvitelt, stb.

Van amit használok belőle, van amit nem (deriválni, integrálni, könyvelni, stb. nem kell, de nem is tudnék), de nem is úgy képzelte el a diplomához szükséges tárgyak összeállítását az aki ezt megtette, hogy mindent használni fog belőle, aki lediplomázik.

Egy általános tudást adott, alapot a későbbi munkához.

Van két bölcsészdiplomám, amelyeket egymással párhuzamosan szereztem annak idején, tehát kb. egyidőben végeztem velük. Anyagi értelemben nem érte meg már annak idején sem, amikor doktorandusz hallgató voltam velük, mert egyszerűen nem tudtam rendesen eltartani a családomat. Mindenfélét be kellett vállalnom mellé (filmsorozathoz írtam szöveget, cikkeket írtam, programoztam stb.), de még így is sovánka volt.

Úgyhogy váltottam, és elkezdtem egy gazdasági szakot munka mellett, majd azzal kezdtem új életet kb. 28 évesen. Nehéz volt, mert addigra 10 év hátrányban voltam a munkaerőpiacon + a bölcsészdiploma nyilván megbélyegez, úgyhogy volt benne úgy 5-6 évem, mire sikerült egy multihoz beküzdenem magam.

Azóta viszont jól elvagyok, közben még tanulgatok ezt-azt, az élet nem áll meg.

Hogy megérte-e? Ha “csak” a gazdasági szakot végeztem volna, akkor nagyon rosszul érezném magam. Ez esetben a minimum egy gazdasági és pénzügy-matematikai elemző vagy egy alkalmazott közgazdaságtanra mentem volna, mert ezek adnak olyan elméleti többletet, amelyekre szükségem van. De a bölcsészet is hiányozna az életemből, így ha újrakezdeném, szerintem szociológiát, kulturális antropológiát vagy filozófiát tanulnék és mellette tolnék valami gazdaságit... szerintem a bölcsészetet nem csak a “megéri/nem éri meg” mérlegen lehet mérni (ott gyorsan elbukik), hanem a “kell / nem kell”, “szükségem van rá / nincs szükségem rá” mérlegen keresztül is, és – igen, szükségem van rá.

Biológus vagyok (kutató), sok idő és viszonylag kevés fizetés, de cserébe nagyon szeretem. A BSc nehéz volt anno, az MSc sétagalopp, a PhD tart jelenleg (ahol magasabb fizut kapok, mint a minimum + van egy mellékállásom).

Igazából itt a szakmai gyakorlat a lényeg, én 1 évet dolgoztam ingyen egy laborba, hogy felvegyenek egy másik laborba fizetősre, majd kereset-kiegészítésként nagyon jó fizuért heti 1x be kell mennem egy ipari cég laborjába aláírni és mérni, de az egy nagyon jó hely, kevés munka-sok fizu (cserébe unalmas, ez a mellékállásom mai napig).

Mindenképpen kellett a diploma, bár az ott megszerzett tudás nagy részét nem fogom hasznosítani soha.

Pszichológia BA (viselkedéselemző végzettséget ad) - önmagában nem ér semmit, de softskillként szerették mindig is állásinterjún. Elég kemény volt ahhoz képest, amennyit ér.

Kognitív tudomány MSc (kognitív idegtudományi kutató végzettséget ad) - kevesebbet tanultam rajta mennyiségileg, de sokkal hasznosabb a tudás a gyakorlatban, mint a másik szakon. A neve miatt (ma már számítógépes és kognitív idegtudomány a neve) ezt is sok hr-es szerette. Gyakorlatilag ezzel tettem értékessé az alapszakos diplomám. Alapvetően sétagalopp, alig kellett bejárnom és az alapszakos tudás elég volt a tárgyak felét 4-esre teljesíteni. Úgyhogy csak a programozást kellett igazán tanulnom, de az is gagyi volt.

Programtervező informatikus lesz a harmadik diplomám, ezen a szakon harmadéves vagyok (levelezős). A neve magáért beszél mindenhol. Hihetetlenül nagy szopás egyébként, de abszolút megéri. Önmagában emiatt és a kognitív mester miatt kaptam normális állásokat. A vicces az volt, mikor sima fejlesztői pozira jelentkeztem az egyik cégnél és úgy indították az interjút, hogy van egy AI kutatói állás is, miért nem beszélünk inkább arról. :D

2. vagyok.

"10 év késés a munkaerőpiacon? Régen így gondoltam volna, de mára azt látom hogy sose késő elkezdeni. És van aki 1-2 év alatt meredeken emelkedik van aki meg 10-20-30év alatt is egy helyben álldogál. És nem biztos hogy ez fokmérő."

Ebben teljesen igazad van, de nekem olyanokkal kellett versenyeznem a felvételi interjúkon, akiknek egy évtizedes tapasztalatuk volt... Két álláspályázaton is lemaradtam a végső körben, mivel "nagyon tetszel, de a másik srác/lány a konkurenciától jön, és van x év tapasztalata"... Ezért mondom, hogy nehéz volt. Plusz, a túlkorosokat senki nem szereti.

De igazad van, 50 évesen sem késő a legtöbb szakmát elkezdeni, és van, ahol tényleg nem érdekes az életkorod (amíg nem tudják).

"Azért azt megnézem hogy 'megbélyegez" egy bölcsész diploma? Arra gondolsz hátrány volt, nem vettek fel emiatt mert a gazdasági mellett volt két plusz bölcsész?"

IGEN!! Konkrétan az történt, hogy a későbbi főnököm a CV-ket nézte és éppen kidobta volna az enyémet a krokodilba. Kérdezi a mellette álló piackutatási osztályvezető, hogy

-- "ezt a srácot miért teszed félre?"

-- "nem látod, hogy ez egy bölcsész? [sic!]"

-- "De van még mellette egy BGE-s gazdasági diplomája is, és munkatapasztalata is..."

=> És így konkrétan a kukából húzta vissza a piackutatási osztályvezető a CV-met, és behívtak interjúra és fel is vettek -- és csak azért lettem volna kukázva, mert volt két bölcsész diplomám IS. (wtf?) Azért volt marha nagy szerencsém, mert a piackutató csajnak az volt a nagy álma, hogy művész legyen, de a szülei nem engedték, mert nem lehet belőle megélni, és gazdasági szakra kényszerítették (amit egyébként remekül csinált), ezért szimpátiát érzett a bölcsészek iránt.

Szóval igen, sajnos Magyarországon bélyeget jelent a bölcsész diploma a legtöbb helyen, úgyhogy a legegyszerűbb sajnos néha letagadni... Külföldön azért jobb a helyzet, ott értékelik a tanulást, tudást, sokszínűséget.

És teljesen igazad van abban, hogy a bölcsészettel olyan skilleket szed fel az ember, amiket máshol nem annyira.

Biológus vagyok, élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök msc-vel. A biosz szak nehez volt, Szegeden végeztem, nem is maga az anyag volt nehéz, hanem hogy egy 5 éves képzést belesűrítettek 3 évbe. De nagyon hasznos, az msc ezután hiheteen könnyű volt. A szakmámban dolgozom (nem mint biológus) közepesen magas pozícióban és elég jó fizetésért.

Nem bántam meg, hogy ezt az alapszakot végeztem el, azóta kb. semmi sem tűnik nehéznek, nem tudnak felidegesíteni, elég sok mindenre megtanított. Viszont a szakmámban előny lenne, ha elelmiszermernokit is végeztem volna, bár a biológiához rajtam kívül senki sem ért a munkahelyen

Gépészmérnöki BSc még pár éve nappalin Pécsen épületgépész szakirányon az csúszással 4,5 év. Nehéz volt, némelyik tantárgyból ment a szívatás. Ez megérte. Végzés után egyből mentem Létesítménymérnöki MSc-re levelezőn, ott Gödöllőt választottam (Debrecenben lehet még tanulni) és ott is épületgépész szakirány. Ez sokkal könnyebb volt, csúszás nélkül, vicc is volt, olyan dolgokat meg lehetett engedni amit tényleg nem kellene khm akkreditálás khm...

Időben, államilag támogatott, fizetős félévekben, mindenben, pénzkidobás, ha lehet NE, SOHA, ráadásul a diploma sem keresett, nincsen ilyen álláshirdetés ahol ez a diploma kéne, mindenhova a gépész bsc+msc az igazi.(vagy villász bsc+msc)

Viszont a jelenlegi munkahelyem, ami egy multi csak emiatt a diploma (+szakirány) miatt vett fel, meg amiatt, mert dolgoztam fél évet Németországban "szakmában(cadmonkeyként)" ami jól mutat. Mérnökin is vannak fölösleges semmit érő szakok, ez az egyik...

Idén indít Pécs először mestert gépészen, úgyhogy jelentkeztem és munka mellett kipörgetem, multin belül van ahova az "okl. gépészmérnök" képesítés kell és a jelenlegi mesteremmel segget törölhetek ha váltani akarok. :D Aztán ki tudja a válság mit hoz. :)