Milyen a germanisztika szak veszprémben a Pannon Egyetemen?

"Nem hiszem el, mert nem minden bölcsész magológép."

Ezt nem is írtam. De látom betalált a mondanivalóm, vajon miért? (költői kérdés)

"Sajnos vannak közöttünk jellegtelen, szögletes, magológépek, de hidd el, akadnak tehetséges arcok is."

Kétségtelen, ugyanakkor egy bölcsész szakot 100-ból 99 ember el tud végezni, ha megfelelő a szorgalma, hiszen a humán jellegű lexikális ismerek és módszertanok elsajátításához sokkal kevésbé van szükség "érzékre" (de írhaténk más szót is), mint a reál tárgyak esetében. Ahová persze ugyanúgy kell szorgalom.

"Ugyanúgy mérnököknél sem hiszem, hogy mindenki etalon volna."

Nyilvánvalóan nem, azonban én ilyet sem írtam. Ha már bölcsész vagy, illendő lenne tisztában lenned az alapvető érvelési hibákkal. Az ún. szalmabáb is ezek közé tartozik.

"Jó lenne, ha kikopna ez az én szakom többet ér, hülye bölcsészek - vonal, mert kezd piszkosul uncsi lenni."

Ez nem morális kérdés; egy átlag mérnököt ezerszer jobban megfizetnek a munkaerő piacon, és/vagy ezerszer nagyobb kereslet van rá, mint egy átlag bölcsészre. Tehát az objektív tények, statisztikák alapján igenis többet ér a mérnöki végzettség, még ha ez nem is tetszik neked, vagy épp unalmasnak találod.

"Én például angol-német szakos tanárin vagyok, és nem úgy van, mint a sima germanistáknak meg anglisztikásoknak, hogy alig van óra, és társai, hanem azért itt is eléggé meg kell dolgozni mindenért, ugyanúgy szükség van logikára, nem csak biflázásra."

A tanári képzés nyilvánvalóan teljesen külön kategória a bölcsészeten belül, nem egy kvázi haszontalan szabadbölcsészet, germanisztika, romantika stb. kategória. Ugyanakkor erre is igaz, amit fentebb írtam, hogy sokkal inkább szorgalom kell hozzá, mint érzék. És hangsúlyozom még egyszer, mert ezek szerint bölcsész létedre nem tudsz értően olvasni, hogy én szorgalomról írtam, nem csak és kizárólag magolásról.

"Mégsincs bennem nagyképűség, mint amit sok mérnök vagy infós arcnál látok."

Valószínűleg azért látsz ilyet sok mérnök és infós arcnál, mert ők tisztában vannak azzal, hogy mennyit érnek (a munkaerőpiacon), veled ellentétben. Mint leendő tanár. Egyébként én meg jó pár tanárt ismerek, akik mesterpedagógusnak tartják magukat, és a saját családi/baráti környezetükben is állandóan nevelni akarnak másokat.

"Mind a kettő kell a világba"

Kétségtelen. Ki mondta, hogy nem?

Nos, tehát, kedves társalgók, öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Mennyit érnek a bölcsész szakok, tehát elméleti tudományok hallgatói az alkalmazott tudományok hallgatóihoz (pl. mérnök, orvos) képest?

Nos, eme kérdés eleve bárgyú, hiszen az elméleti tudományokból táplálkoznak az alkalmazott tudományok. (Nincsen tehát orvos előzetes biológiai kutatások nélkül.)

Mi alapján lehetne mégis válaszolni eme embertelen kérdésre?

- Pénzügyi szempontból nézve valóban többet ér egy a nagy többség esetében egy alkalmazott tudományi végzettség. Ezt a saját tapasztalatom alapján is alá tudom támasztani, mert sokszor voltam már munkanélküli német szakos végzettséggel. Azt hiszem, ebben nincs vita, mert mindenhol hátránnyal indulok az álláskeresésben. Többet tanulhatnak emiatt a bölcsészek, mert más egyéb szakmákat is hozzá kell tanulniuk. Emiatt ők lesznek a legszerteágazóbb ismeretekkel rendelkezők, tehát a legműveltebb emberek, igazi értelmiségiek.

- Tehát műveltségi szempontból sok esetben többet érnek. Sajnos a mérnökök jó része még a saját anyanyelvén sem képes helyesen kifejeznie magát, és ami sokkal csúnyább, hogy rest rá törekedni. Sajnos, kedves mérnökök, nem mindig veszitek észre a hiányosságaitokat, de meg is bocsátanánk ezt nektek, ha nem hordanátok olyan magasan az orrotokat! (Tisztelet a kivételeknek, vannak jófej mérnök ismerőseim, pl. élelmiszermérnök, gépész, akik nagyon tisztelettudók, de talán azért is tisztelettudók, mert kifejezetten értelmesek is.)

Nem gondolom, hogy különösebb érzék kellene a matematikához vagy fizikához. A szüleim erős műszaki középiskolába jártak, ahol elsősorban a szorgalom szükségességét emelték ki. Soha nem volt gondom a számokkal, nem volt számkép-zavarom, és a geometriai feladatokat még szerettem is. Nem azért megy tehát valaki bölcsész szakra, mert nem tud számolni. Ennyire azért ne nézzük már le egymást, jó? Az a hülye, aki a másikról feltételezi ezt. A legjobb iskolákból kerülnek bölcsész szakokra diákok, főként az érdeklődésük miatt.

- Mivel nagyon alulfizetettek a bölcsészek, így szerintem meg fog szűnni a bölcsészképzés, mivel majd nem éri meg járni oda, kivéve, ha nagyon értelmes szeretne lenni valaki, és nem a pénz mozgatja elsősorban. Iszonyatosan sok kreditet kellett régebben teljesíteni 1-2 pontos vacak tárgyakból, így teljesen leterhelte az embert egy ilyen szak elvégzése. Emiatt tényleg érdemesebb akármilyen egyéb szakra járni, ahol ugyanannyi elvégzett munkát többre értékel a társadalom.

- Az, hogy a társadalom ennyire alulértékeli a bölcsészeket, nem a tanulók hibája, ezért nem is róluk alkotsz valódi képet, ha emiatt lenézed őket. Ők jelentik az értelmiségi réteg alapkövét, és ha tetszik, ha nem, ha valaki lebecsüli őket, attól még nem értéktelenebbek senkinél, hanem egyszerűen az anyagias hozzáállású emberek nem tartják semmire a szellemi értékeket. Ez a kapitalizmus hozadéka, és ha nem változik a viselkedésetek, akkor majd csak lessetek, hogy milyen változások fognak történni a világon!

Nem fogja ugyanis senki szarért-hugyért felnevelni a gyerkőcödet, főleg, ha még le is köpöd őt. Nézd meg, mi lett a kórházakkal a meg nem becsült dolgozók miatt! Alig maradt ápoló. Ha továbbra sem tisztelik az őket megillető módon a tanárokat, akkor majd nem lesz elég tanár, kész. Ugyanis el lehet menni mást is csinálni: én is termelésben dolgozok. A diplomámért kiadott számtalan év és a reá költött pénznek még a fele sem jött vissza, holott a diploma egy befektetés.

- Hozzáfűzném, hogy sok érdekes óránk is volt, és nemcsak németül, és széles látókörre tehettünk szert emiatt, amiért egyáltalán nem irigylem, legalábbis nem gondolom okosabbaknak a gazdászokat, vagy akárkiket. A befektetett idő számít. Ők sem fektettek be többet. El kell menni az előadásokra, és olvasni, tanulni kell otthon! Nemcsak olyan tárgyaink voltak, amilyenekre ti gondolnátok, hanem pl. a Balaton kiszáradásával kapcsolatban is megvizsgáltuk a lehetséges mentési módokat, ami limnológia. (Ezt is tudom, képzeld el, bölcsészként, hogy mi az a limnológia, holott nyelvszakra jártam, és ez biológiai körbe tartozik. Na, ilyen egy igazi értelmiségi, hogy kiemeli a kis fejét abból, amit csinál, és mást is észrevesz.)Ha csak azt tudod, amit pl. gépészként tanultál, az neked is kevés lesz az élethez, ahhoz, hogy szellemi körökbe kerülhess, igaz, sok pénzt is kereshetsz a gyári munkával.

- Azt sem érdemes nézni, hogy ki hol végzett, mert egyéni szorgalomtól függ az, hogy ki mit ért el. Minden tanuló egyedi. Ott van a tananyag, vidéken is lehet tanulni. Én sosem gondoltam arra, hogy pl. az ELTÉt válasszam a Pannon Egyetem helyett, mert a puszta hírnév önmagában vajmi kevés, sőt, még taszít is, ha valaki nagyképű. Onnan is jött át hozzánk pl. egy grammatika-tanár, akit kedveltem. Általában nem volt gondom a tanárokkal. Felkészültek. Ez elvárható egy egyetemtől. Az a fontos, hogy pénzügyileg, az utazás, lakhatás tekintetében is elvégezhető legyen a szak, ne kelljen az ország másik végébe átjárni, mert azzal csak keresztbe teszel magadnak. Nem mindenki kap kollégiumot! Nem a kényelemről szól a történet. Én sem kaptam. (Rengeteg időmbe került ugyan az ingázás, de ezt választottam.)