Mi volt a legkülönösebb sztori, ami a kollégiumban megesett veletek?

Hát nekem a bátyám mesélt el egy kis történetet, amikor kollégiumban lakott, akkor történt ez az eset. Már a villanyoltás megvolt, azaz a nevelőtanár lekapcsolta a szobákban a főkapcsoló segítségével a villanyt, onnantól kezdve aki bújt bújt, aki nem nem, mehet. Azaz akkor már csak zseblámpával, vagy ne adj isten gyertyával lehetett pl a szekrényekben kutakodni, ágyban tanulni, stb, mert csak az udvari lámpák világítottak be nekik valamennyire, tehát amúgy sötét volt a szobában este 10-kor. Emeletes ágyak voltak, és a fölötte alvó diák elővette a kis zseblámpáját a párnája alól valahonnan, hogy ő még tanulni szeretne, mert délután nem volt ideje. Egy ideig úgy is tűnt, mintha tanulna, de amikor már majdnem mindenki aludt, elkezdett nagyon halkan nyikorogni és mozogni, rázkódni a régi faágy. A lent alvó bátyusom egyből gondolta, hogy a fölötte alvó, éjszakai tanulást színlelő elsős kisdiák bizony rázza a répát, fényesíti a bohócot... Elaludt végül mindenki, másnap amikor megjöttek dél körül a suliból a koliba, leteszik a táskát, hogy mennek ebédelni. Eszébe jutottak a bátyámnak az előző éjszakai események, és megosztotta a tapasztalatait az osztálytársával is, mire az kibökte, hogy bizony neki is feltűnt, egész este nyekeregtek-nyikorogtak a régi faágy eresztékei. Sőt, a másik ágyról félálomban fel-felpillantva némileg rá is látott a fölső ágyon tanuló elsős gyerkőcre, és ő a halvány fényben, ami kintről szűrődött be, meg amit a kisdiák zseblámpája adott, úgy látta, mintha nem is tankönyvet meg füzetet, hanem valamilyen színes magazint lapozgatott volna a recskázással gyanúba került fiú. Ekkor egy hirtelen mozdulattal a bátyám haverja felhajtotta, félig felemelte a bevetett ágyról a takarosan egymásra rakott paplant és a párnát, mire elő is került az ottfelejtett szexmagazin. Még ki is volt nyitva annál a résznél, ami az elsős tanulónak a legjobban elnyerhette a tetszését: nem találnátok ki, Terry Black szemérmetlen fotói tárultak a tesómék szemei elé...