Történelem, reformkor. Valaki röviden?

Szinte nap mint nap találkozunk velük, arcképükkel, életművük emlékeivel. Mi a közös bennük? A „haza és haladás” eszméje. Ahogy Kölcsey írta: tettvágy az ország felemelkedéséért. Kortársak ők, akik külön utakon jártak, de főúrként, köznemesként vagy jobbágyi származásúként ugyanaz a tettvágy és cél hajtotta őket. Ma is meghatározó példaképek.

A XVIII. század végén új elemek jelentek meg a magyar közgondolkodásban. II. József teret engedett a felvilágosodás eszméinek, de abszolutizmusával sértette a szabadságjogokat és a nemesség rendi jogait. A francia forradalom is hatással volt arra a szervezkedésre, amely 1795-ben tragikus véget ért. A megtorlást követő évtizedben a birtokosok az európai háborúk hasznát élvezték, a kritikus hangok elcsitultak. Csak a kultúra területén történt előrelépés. Kazinczy Ferenc vezetésével kibontakozott a nyelvújító mozgalom. A XIX. század második évtizedére a Habsburg Birodalom kritikus gazdasági helyzetbe került. Adóemelés és pénzleértékelés mellett abszolutista kormányzás következett. Hosszú távon nem volt fenntartható ez a rendszer, a Habsburgoknak szükségük volt a magyar rendek együttműködésére. Az 1825-re összehívott országgyűlés, mint kiderült, fordulópont lett a magyar történelemben.

Ezen a pozsonyi országgyűlésen szólalt fel először Széchenyi István – magyarul.

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egyévi jövedelmét föláldozom reá.”

Felajánlása a magyar nyelv ügyében csak az első nevezetes tette volt. Elméleti munkák és gyakorlati kezdeményezések sora következett. Először a Hitel című, 1830-ban megjelent könyvében foglalta össze a megfontolt reformok szükségességét. Az ősiség törvényének eltörlése egyszerre gazdasági és politikai, egyben társadalmi reformok elindítását is jelentette. Magyarországon csak magyar nemes rendelkezhetett birtokkal. A bankok azért nem adtak hitelt a gazdaság modernizálására, mert a földbirtok nem lehetett fedezet a kölcsönre. A könyv óriási visszhangot váltott ki. A változtatások elutasítói könyvégetést követeltek, a reformokat akarók szószólójukat látták a szerzőben. Széchenyi még két könyvében foglalta össze elgondolásait, melyek szerint a kormányzat megnyerésével, az arisztokrácia vezetésével lehet a reformokat megvalósítani, lépésről lépésre.

Az erdélyi arisztokrata, Wesselényi Miklós Balítéletekről című munkája Széchenyi könyveivel egy időben született. A céljuk közös volt: egy liberális, erős Magyarország létrehozása, ennek ellenére útjaik elváltak. Wesselényi a köznemességben látta a reformok biztosítékát. Széchenyivel ellentétben akár a kormányzattal szemben is megvalósíthatónak vélte az újításokat. Az 1832-től 1836-ig ülésező országgyűlésen már a liberális ellenzék vezéreként lépett fel, Kölcsey Ferenccel együtt. A központi kérdés az örökváltság, a jobbágyok felszabadítása volt. Az udvar és a maradiak ellentámadásának többen áldozatul estek. Kölcsey visszavonult, Wesselényit, Kossuthot börtönbe zárták.

Szabadulása után, az 1840-es évek elejétől Kossuth Lajos lett az ellenzék vezére, szószólója. A Pesti Hírlap főszerkesztőjeként országosan ismertté vált. Szerinte a társadalmi csoportok közötti nemzeti összefogással, iparfejlesztéssel, a teljes polgári átalakulással valósítható meg Magyarország felemelése, akár a kormányzattal szemben is. Elismerte Széchenyi törekvéseit, akit a legnagyobb magyarnak nevezett, de vele szemben a reformok azonnali megvalósítását sürgette.

És hogy melyek voltak a reformkor nagy céljai? Az örökváltság, a közös teherviselés, a népképviseleti országgyűlés a társadalom jogi egyenlőségét jelentette. A hazai ipar és mezőgazdaság támogatása, a közlekedés fejlesztése az Európához való felzárkózást, a világkereskedelembe való bekapcsolódást célozta meg. A magyar nyelvért folytatott küzdelem sikerrel zárult, 1844-ben államnyelv lett a magyar. A hosszú, két évtizedes küzdelem végül 1848 tavaszán hozott eredményt. Többek között a pesti forradalom hatására is, az utolsó rendi országgyűlésen megfogalmazták azokat a törvényeket, amelyek a polgári átalakulás alapjait biztosították Magyarországon

Forrás: zanza.tv

Széchényi - libsi - karizmatikus, nyugodt - felsőbb osztály

Kossuth - radikális - forrongó,törtető - polgárság

+ centralisták, konzervatívak meg tököm kínja milyen eszmékben forrongott a magyar nemzet

Egy közös - Az ország jogaiért való közös harc, és az ország fejlődése. <- Le vagyunk maradva.

$zéchényi -> minden kört ő állt. Híd, egy évi jövedelem, Akadémia, Kaszinó stb

Ezek az emberek írtak is könyveket különböző címekkel.

Áprilisi törvények- István nádor meggyőzi V.Ferdinándot a gyengeelméjűt, hogy szentesítse azt a pár papírt amit kossuth írt és a slepp, egészen Bécsig loholt hogy felséged pecsételje no.

V.Ferdinánd erre : -nsegöhöhöhölee..

jó, azért ennyire nem volt fogyatékos.xDDD

de azt mondta : -hát rendben, ha ezt ennyien akarják,ha nem szentesítek párat az rosz fényt vet a Hasburgokra.

De Kossuthot utálta mint a szhr, ezért a lap legaljára rajzolt egy phénisz t.

Mindig ez történik, ha Metternich nem figyel rá :(

Ez után tök jó volt a hangulat, mindenki ivott mindenkivel, az államnyelv a magyar meg hasonlók.

Aztán jött 48as forradalom, 12 pont ...

Hallották Ausztráliában is volt valami forradalom, hát próbálkozzunk be

és sikerült.

áj mín Ausztia .

remélem segíthettem a bajaidon, 2019es barátim