Phillips-görbéről, ill. módosított Phillips-görbéről hol találok jó magyar nyelvű anyagokat?

Eredeti Phillips-görbe:

A munkanélküliségi ráta és a nominálbérek növekedési üteme között teremt kapcsolatot.

Eredménye:

A nominálbérek gyorsabb növekedése a munkanélküliség csökkenéséhez kapcsolódik.

Létezik olyan munkanélküliségi ráta (6%), amely mellett a pénzbérek növekedési üteme zérus, vagyis ahol a nominálbérek stabilak.

A Phillips-görbe alapján a munkanélküliségi rátához hozzárendeljük a nominálbér növekedési ütemét, amelyből a nominálbér mindenkori szintje kiszámítható.

Rövid távú Phillips-görbe:

Az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta közötti kapcsolatot vizsgálja.

Az eredeti Phillips-görbétől annyival különbözik, hogy a görbe nem 6%-nál metszette a vízszintes tengelyt, hanem 5,5%-os munkanélküliségi rátánál, amely abból adódhat, hogy nem a nominálbérek növekedési ütemét, hanem az inflációs rátát vizsgálták.

Általános képlete:

∆n/∆u<0

π (t) = m [u (t)] , ahol dm/du <0, azaz minél nagyobb a munkanélküliségi ráta, annál kisebb az inflációs ráta, és fordítva.

Gazdaságpolitikai jelentősége:

Amennyiben egy kormány gazdasági programjában a munkanélküliség csökkentését tűzi ki célul, kockáztatja az infláció kialakulását, illetve felgyorsítását; az infláció csökkentésére tett intézkedések pedig a munkanélküliség növekedését válthatják ki.

A gazdaságpolitikai kormányzatnak döntenie kell. A munkanélküliséget vállalja fel, és ennek árán csökkenti az inflációt, vagy az antiinflációs intézkedések fontosabbak, de akkor a munkanélküliség csökkenése nem fog bekövetkezni.

Hosszú távú Phillips-görbe:

A hosszú távú Phillips-görbét a rövid távú Phillips-görbe eltolódásából kapjuk.

Az u0 munkanélküliségi ráta több különböző inflációs ráta mellett létezhet. Ha ezt a munkanélküliségi rátát a különböző inflációs rátákkal kombináljuk, akkor kapjuk a hosszú távú, gazdasági stagnálás melletti inflációra érvényes Phillips-görbét.

Általános képlete:

π (t) = m [ u (t)] + πe (t)

Gazdaságpolitikai jelentősége:

A munkanélküliség csökkentésére tett intézkedések csak ideiglenesen hatnak; hosszabb távon – a gazdaság adottságaitól függően a munkanélküliségi ráta állandó értéket mutat.

Természetes munkanélküliségnek nevezzük a nemzetgazdaságban hosszú távon tapasztalható munkanélküliséget.

Néhány tipp:

Van egy 2017-es MNB Oktatási Füzet (Balogh András, Horváth Zsófia, Kollarik András), amiben van erről szó, az MNB honlapján megtalálod.

Szentmihályi Szabolcs és Világi Balázs írt egy hosszabb cikket a Phillips-görbe – elmélettörténet és

empirikus összefüggésekről a Hitelintézeti Szemlében.

Van még egy rövidebb cikk a Valóságban amit Csereklei Gábor és File Szabolcs írt a várakozásokkal kibővített Phillips-görbe hipotézisről.

Íme:

Szentmihályi Szabolcs – Világi Balázs: A Phillips-görbe – elmélettörténet és empirikus összefüggések

Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 4. szám, 2015. december, 5–28. o.

Csereklei Gábor - File Szabolcs: A várakozással kibővített Phillips-görbe hipotézis

Valóság, 50. évf. 6. sz. / 2007, 101-104. o.

A Phillips-görbe – elmélettörténet és empirikus összefüggések

Szentmihályi Szabolcs – Világi Balázs

A Phillips-görbe az egyik legismertebb, legtöbbet vitatott és leggyakrabban használt makroökonómia összefüggés. A 2007–2008-as pénzügyi válság következményeként

kialakult mély és tartós világgazdasági recesszió hatására kiemelt figyelem irányult a görbe meredekségének a kérdésére. Ugyanis, az elhúzódó recesszió ellenére az

infláció csökkenése mérsékelt maradt, bár a korábbiaknál jóval alacsonyabb szintre került, tartós defláció nem következett be. Az empirikus tanulmányok többsége szerint az elmúlt évtizedekben a Phillips-görbe ellaposodása figyelhető meg, azaz a kibocsátási rés együtthatója szignifikánsan csökkent. Bár ez a folyamat a

válság előtt kezdődött, de a válság még jobban felerősítette. Ennek a folyamatnak a

fő okai a vállalatok árazási viselkedésének a megváltozásában és a globalizációs folyamatban keresendő, illetve abban, hogy a válságot követő alacsony inflációs környezetben a lefelé merev nominális bérek még laposabbá tették a Phillips-görbét.

Journal of Economic literature (JEl) kódok: E52, E32, C53

kulcsszavak: makroökonómia, gazdaságpolitika, monetáris politika, Phillips-görbe

[link]

A várakozásokkal kibővített Phillips-görbe hipotézise

Csereklei Gábor - File Szabolcs

A. W. Phillipsnek az Economica 1958. novemberi számában megjelent tanulmányát sokan úgy tekintették, mint a keynesi elmélet világháború utáni továbblépését a munkanélküliség és infláció területén. A közgazdászok többsége készséggel elfogadta a munkanélküliség szintje és az inflációs ráta közötti stabil átváltás hipotézisét. Úgy tűnt, ez az egyenlet, amelyről Keynes maga is azt mondta, hogy „adósok vagyunk vele”.

Phillips nagy feltűnést keltő tanulmányában statisztikai adatokból kimutatta, hogy Nagy-Britanniában az 1861 és 1913 közötti időszakban egyértelmű negatív összefüggés mutatkozik a bérek növekedési üteme és a munkanélküliségi ráta között. Bár 1913 után ez az összefüggés lazulni látszott, az 1950-es évek angliai és USA-beli statisztikai adatai alátámasztották Phillips feltételezését, miszerint minél kisebb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb a nominális bérek növekedési üteme. Ezt az összefüggést szemlélteti az eredeti Phillips-görbe (1. ábra). Mivel a nominális bérek (fizetések) változása az egyik legfontosabb tényező az általános árszint alakulásában, így Phillips megfigyelése így is értelmezhető: minél kisebb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb az infláció. Ez utóbbira a közgazdaságtan módosított Phillips-görbe néven hivatkozik.

[link]

A Szentmihályi Szabolcs – Világi Balázs cikk irodalomjegyzékében van még néhány magyar nyelvű hivatkozás a témában, bár a nagy része angol:

Kucsera, H. (2013): Phillips-görbe becslés magyar adatokon a bértarifa adatbázis felhasználásával.

Kézirat, MNB.

Kucsera, H. (2014): Phillips-görbe becslés magyar adatokon faktorok felhasználásával.

Kézirat, MNB.