Hogy nézett ki Akhilleusz pajzsa?

Begépeltem neked a Mohácsy-féle tankönyv ide tartozó részét. Az ilyen 'fdfj' idézőjel a műből vett idézeteket jelöli.

Az Íliász egyik leghíresebb része Akhilleusz pajzsának bemutatása (XVIII. ének). Nagyszerű művészi leleménye, hogy a hosszas leírás vontatottsága helyett elbeszéli a pajzs készítésének történetét, s így megeleveníti a rá remekelt "ideális világot". Sokoldalú tevékenységben tárul fel az ókori emberi élet: az ötrétű pajzsra 'Héphaisztosz sok-sok gyönyörű képet kalapált rá'. Az állóképek mozgalmas jelenetekké válnak: az emberek cselekednek, dolgoznak, vitáznak, harcolnak, táncolnak, hallatszik a lantok és a fuvolák hol 'harsány szava', hol 'csengőszavú' édes zenéje.

A kovácsisten gyorsan és isteni tökéletességgel dolgozik, a pajzs készítésének elbeszélése pedig pergő menetelű életkép- és "novella"-füzért alkot. A költő tudatosságára vall, hogy a földi halandók világának csak olyan mozzanatait jeleníti meg, melyek másutt nem szerepelnek az eposzban. (Így hiányoznak az Íliászban gyakran előforduló események, pl. a hajózás, az istentisztelet, a halotti szertartás, a versenyjátékok.)

Akhilleusz pajzs nem ún. "mükénei", azaz nem takarja el teljesen a testet, hanem kör alakú. A homéroszi költészet megszületésekor (Kr.e. 8. sz.) a görög művészet még korai korszakát élte: ilyen pompás, virtuóz ötvöstechnikára valló, jelenetekkel telezsúfolt pajzsokat még nem készítettek. A korabeli használati tárgyak díszítőelemei az egyszerűbb geometriai motívumok voltak. - Egyes tudósok éppen ezért feltételezik, hogy az Íliásznak ez a részlete későbbi betét: talán a Kr.e. 4. században az eposz szövegét végleges formába öntő alexandriai tudósok betoldása.

Idézzük fel az ókori élet egyes jeleneteit! Az eligazodás megkönnyítése érdekében közöljük a pajzs köreinek tartalmi vázlatát.

1. A pajzs közepe, a legbelső kör a viágmindenséget ábrázolja: a Földet, az eget meg a tengert, a Napot, a Holdat és a csillagokat (XVIII. 483-489.).

2. Az első körgyűrű a városi életet mutatja be kétszer két jelenetben:

a) békében (490-508.): lakodalmi menet és törvényszéki tárgyalás;

b) háborúban (509-540.): az ostromlottak kivonulnak portyázni, megtámadják az ostromlók csordáját, s ebből véres harc támad.

3. A második gyűrű a tavaszi, nyári és őszi paraszti munkát: a szántást, az aratást és a szüretet tárja elénk (541-572.).

4. A harmadik körgyűrű a pásztoréletből választ három jelenetet: az oroszlánok támadását a csordára, a völgyben legelésző juhnyájat és a szép eladó lányok táncát a viruló ifjakkal (573-606.).

5. A pajzs peremén a földkorongot körülölelő Ókeánosz látható (607-608.). A pajzs készítésének története nem tartozik bele szorosan a cselekmény fővonalába, a harcok komorságát ellensúlyozza a békés élet derűjével.

[link]

Valahol a közepe táján kezdődik a pajzs leírása.

én most 9.-es vagyok és nekem is ez a házim:D és rákerestem és ha még egyáltalán kell akkor megpróbálom kiirni neked amiből megtudhatod miylen is "Akhilleusz pajzsa XVIII.énekből)"Lángra vette a nem puhuló rezet is meg az ónt is és a négyértékű aranyat s az ezüstöt....,legelösz erős pajzsot kalapált ki az üllőn,dúsan díszítette,reá hármas karimát tett,féyneset és ragyogóts ráfűzte a szíjat az ezüstből.Ötrétű lett végül a pajzs.Sok -sok gyönyörű képet kalapált rá.Ráremekelte a földet, rá az eget meg a tengert

és a sosempihenő napot is meg a szép teleholdat. S minden csillagot is mely az ég peremét koszorúzza:

Óriont s a Fiastyúkot, meg a Hüaszokat mind,

vélük a Medvét is – más néven híva Szekér ez –

mind forog egyhelyben, míg Óriont lesi egyre,

s egymaga nem fürdik csak meg soha az Ókeanoszban.Két szép várost is remekelt ki a pajzson az isten, földi halandókét: egyben lakodalmakat ültek, s házukból a menyasszonyokat fáklyák tüze mellett végig a városon át,sok nászdalt zengve vezették.Örvénylõ táncban perdültek az ifjak; a lantok és fuvolák harsány szava szólt;... Míg a piactéren sokaság állt, pörlekedés folyt: meggyilkolt ember vérdíja fölött civakodtak ketten: az egyikük esküdözött, azt mondta a népnek, mind kifizette; tagadta a másik: mitse kapott még, Mindketten kivánták, hogy tanu döntsön a perben. MIndkettõt bíztatta a nép, két pártra szakadtak: jártak a hirnökök, s intették csöndre a népet, ültek a síma, csiszolt köveken szent körben a vének: botját tartották harsányszava hirnökeiknek, fel felemelkedtek, s felváltva itéltek a bottal... Míg két hadsereg állt ragyogó fegyverben a másik város elõtt körben: szándékuk kétfele osztott: vagy feldúlni egészen, vagy két részre szakítva osztani fel, mit a hõnszeretett város fala õriz. Várbeli nem hajlik, titkon vértet vesz a lesre. Sok szeretett feleség, kicsi gyermek védte a bástyát, és az elaggottak velük álltak föl hadi rendbe: õk pedig indultak: vezetõjük Arés meg Athéné... Szép puha szántót is remekelt, televény haza földet, széleset és hármas-szántásút: rajta a barmot hajtották a vetõk, jártak velük erre meg arra, és valahányszor fordulván pereméhez elértek, mézédes borral teli korsút tett a kezükbe egy társuk, s megfordultaj, kiki ment a barázdán, mind vágyott a hatalmas ugar pereméhez elérni. ... Majd a nagy Ókeános bõ áradatát remekelte legszélsõ peremére a szép és nagyszerû pajzsnak. JAHJ DE EZ AZ EGÉSZ ERRŐL SZÓL ..BEMÁSOLOK EGY LINKET ÉS VÁLOGASS A SZÖVEGBŐL:)SOK SIKERT [link]