Leírná valaki a ozmózis folyamatát érthetően?

Egy heterogén, vagy inhomogén rendszerben a komponensek kémiai potenciálja a hely függvényében különböző. A rendszerben spontán olyan folyamatok mennek, amelyek a komponensek egyenletes eloszlásához vezetnek.

Az ozmózis jelenségét egy féligáteresztő hártyán szeretném értelmezni - mondjuk legyen ez egy szőlőszem termés-héja.

A szőlőszemben az egyszerűség kedvéért cukoroldat van belül, esőben pedig desztillált víz van kívül.

Az egyenletes eloszláshoz vezető folyamat a terméshéj nélkül a két egymásra rétegzett oldatban (cukoroldat + desztillált víz) a diffúzió lenne. A diffúzió során a cukormolekulák vándorolnának mindaddig, amíg az egész lötyőben azonos nem lenne a koncentráció.

A szőlő terméshéja azonban egy félig áteresztő membrán, amin a megnevezett molekulák közül csak a víz tud átjutni, de a cukormolekulák túl nagyok, ők nem tudnak átmenni.

Emiatt a féligáteresztő hártya miatt nem a cukor fog vándorolni, hanem a víz. Nem a cukor fog a hígabb oldat irányába diffundálni, hanem a víz fog átmenni a félig áteresztő hártyán, hogy a szőlőszemben lévő töményebb cukoroldatot hígítsa.

Ezt a jelenséget nevezzük ozmózisnak.

Mellékelek ide neked egy ábrát.

Légyszíves egy kommentben értelmezni az ozmózisnyomást. Ha valami nem lenne korrekt abban amit írsz, korrigálom.

[link]

Tulajdonképpen jól értelmezed.

[Igen, a szőlőszemes példám hatására alkalmazod a "hártyán belül" kifejezést, de valójában a féligáteresztő hártyának két oldala van, egy töményebb oldat felőli, és egy hígabb oldat felőli oldala. Mivel a diffúzió a hártya miatt a kémiai potenciál különbséget nem tudja kiegyenlíteni, emiatt az ozmózis hatására kezd hígulni a töményebb oldat, az oldószer molekulák átjutásával. Azaz az ozmózissal. Ez térfogat növekedést is eredményez. Az ábrán látható elrendezésben pedig jól értelmezed, hogy a beáramló vízmolekulák nyomásnövekedést is okoznak. Ez látható a szint emelkedésében. Visszatérve a szőlőszemes példára, egy tartós esőben a szőlőszemben annyira megnövekedhet a nyomás az ozmózis miatt, hogy a terméshéj rugalmassága nem bírja és széthasad. Kicsattan a szőlőszem, de a meggy, vagy cseresznye is, ha az esővíz hosszasan ücsörög a termésen...]