Fölösleges,mert amikor már megírnád, addigra már úgyis túl van terhelve az agyad, nem használ neki semmit, amit akkor már átnézel, vagy nem olyan mértékben, mert már nem fog az agyad, és inkább csak ártasz vele, mert nem tudsz tőle pihenni se, relaxálni, hogy holnapra jobban teljesíts. Különben is, legalább akkor írásbeli ne legyen már, mert addig se tudod bemagolni a törzsanyagot, mert az elől is elveszi az időd, nem csak a pihenés elől, regenerálódástól. Szóval totál meg van csorbítva az egész napod már eleve az iskolával. És akkor készülj fel még a másnapi 8 órádra, mert lehet, hogy feleltetés is lesz. És perfektül tudjad az összesre az anyagot, de annyi időd már nincs is. Meg órán gyakorolni szoktátok eleget, azért van az óra! Otthon meg már hadd pihenjél , az többet használ. Én egyszer el kezdtem egy matekházit, amit egyik nap 7. órában vagy 6.-ban adott fel a tanár, (11.-esek voltunk), és másnapra kellett, mert másnap volt a következő óránk. Na, mondom, nem poshadok ezzel a szobában, úgyis szépen süt a nap, kiülök az udvarra megírni. És amikor már 4 órája fölötte ültem, azt mondtam, hogy "na jól van már, elég lesz". Mert tényleg olyan mérhetetlen mennyiségű anyagot adott fel, nagyon kiborító volt. Gondoltam magamban, hogy azért ez arcátlanság ennyit feladni, nem gondolja, hogy az ő dolgaira fogom pazarolni az egész napomat. Amúgy jelenteni kellett másnap, akinek nem volt meg , de szerencsére lehetséges volt lapítani. A füzetben is jó sok oldal volt. És szerintem nem feledkezett el róla, hogy másnap van a következő óránk. Én becsülettel el kezdtem, de aztán basszus már, 7 db tanóra meg koránkelés, meg utazás után még 4 órát matekoztam neki, legyen neki elég, érje be azzal! Úgyse készültem soha matematikusnak! :) Többet ér az ember, ha otthon már csak pihen. Egyébként is túl sok az óra, a finneknél kevesebb, nincsenek annyira leterhelve, meg is látszik, hogy a PISA-teszteken jobban teljesítenek. Talán 5 órájuk van max egy nap, talán ennyit olvastam. Szóval ne rabolják már még házival az ember idejét, ráadásul úgy, hogy bünti van hogy rossz jegy, vagy minusz akinek nincs meg. Meg pl idő közben mikor még iskolába jártam, valaki kitalálta, hogy ne lehessen minusszal büntetni, hogyha valaki nem csinálta meg a házit, akkor az angol tanár kitalálta, hogy akkor ő ezt máshogy, bünti-szódogával szankcionálná. Azt hiszem , nem kisjegyre adta volna. És akkor mi megegyeztünk a tanárral, hogy inkább akkor maradjon az eredeti rendszer, a minusz, mert akkor legalább nem egyből egyest kap, hogyha valakinek véletlenül nincs meg. Mert én pl a szavak tanulásában nem nagyon aktívkodtam , a szótáros -dolgokkal, szóval nekem az úgy nagyon rossz lett volna, ha akképp lett volna szankcionálva. Szóval otthon már tök fáradtan hazaesik az ember, szeretne kicsit pihenni, kikapcsolódni, saját kreatív gondolataival ellenni, azokat megélni magában, úgy hogy nem nyüzsög körülötte senki, pláne nem, aki előírogatja neki, hogy mit csináljon. Mert az iskolában meg ugye folyamatosan utasításokat hajt végre, otthon legalább lazíthatna, hogy nem írja elő neki senki, hogy mit csinál. A háziírás mellett pedig érv: Gyakorlás. De amúgy tök fölösleges, akinek órán megy, annak az amúgy is megy. Akinek meg nem, az ott fog szenvedni fölötte, vagy meg se csinálja. Meg ha pl ritkán adnak házit, akkor hajlamosabb az ember, hogy elfelejti. Azt amit otthon csinált, ne kérje már senki számon! Hogy a pihenőidejéből mennyit áldoz a tananyagra.