Matekban mi a különbség az, , m" és az, , M" között?
Ezt mi honnan tudjuk hogy mire használjátok?
Küldj képet...
Magában csak egy változót jelent.
Képet nem tudok mutatni, de írok rá egy példát.
Gúla: Térfogat= alapterület × M, ez osztva 3-mal
Szerintem a kis emmet azt csak az egyik alapnak a magasságára szokták, valamelyik kettő egymással szemben a két alap, és akkor egy olyannak az m-je kis m, és a magasság meg a testmagasság. A két alaplapnak a távolsága.
Pl ha egyforma háromszögek az alapjai és egyeneshasáb.
Na szóval fölül-alul van egy háromszög. És a háromszögnek ha csak magát a háromszöget vesszük, annak van alapja, meg magassága. (most ilyen szabály van a fejemben, hogy alap szor magasság törve kettővel, és ez a területe szerintem, ha egyenlőszárú. -ezt ne vedd készpénznek,de szerintem az. 99%) A testmagasság meg amilyen magasra fölér.
Na meg hát még pl egyenletben, hogyha kezdetben kisbetűt írunk, akkor végig kisbetűt kell használnunk, ha kisbetű az ismeretlen. pl ilyet nem lehet, hogy
3b+5b= 6
És akkor
ugyanazzal a karakterrel kell jelölni
tehát ez már nem ugyanaz lesz
3B+5B=6 de főleg ez nem lesz teljesen ugyanez: 3b+5B=6
Szóval ugyanazt az ismeretlent ugyanazzal a betűvel kell jelölni, kivéve, hogyha menet közben derül ki, hogy pl X=Y , mert ez a megoldás:D:D:D
Amúgy szoktak ilyet,hogy van az alap, meg a palást
pl hengernek
van Ta -----akkor ez az alapterülete
m---"a" betűt is kicsit alsó indexbe, mint a Ta-nál is kéne --- az ; na mindegy, ezt most mégse fejtem ki, bocsi:)
Most már értem. Köszönöm! :D
Viszont van még kérdésem:
A kúp palástjának a jele az ,,a"?
És ha igen akkor mi az a nagy ,,P"? példa az utóbbira: Egyenes henger felszíne= 2T + P
Nálatok ezeket a jelöléseket nem használják? Mert az úgy nekem kicsit fura:S:)
"T alsóindex a" az azt jelenti, hogy alapterület, szóval, hogy az alapjának a területe; a test alapjának a területe
"T alsóindex p" az pedig a palástnak a területe.
de az "m alsóindex a" -ezt most külön írom-
szóval az meg az, hogy az "a"-oldalhoz tartozó magasság, pl egy háromszögnek. Ugyanígy lehet
"m alsóindex b" az a "b"-oldalához tartozó magasság
"m alsóindex c" az pedig a c oldalhoz tartozó magasság.
Ja amúgy régen matekoztam, meg asszem amúgy, ezt akartam kifejteni az előbb, csak nem volt kedvem:)
Ja és hogyha m kisindex a; akkor lehet az, hogy akkor az "a" ott lehet konkrétan az alapról vett magasság is amúgy; de asszem , most ezzel össze foglak zavarni; de ott az "a" nevű alaphoz tartozó magasság. Na jó, én már pilledt vagyok ehhez, már a magam részére is túl bonyolítani kezdem, majd még visszatérek ehhez a kérdéshez, de amúgy,ha valaki tud valamit ,esetleg igazítást, egyszerűsítést hozzátenni, kérem, tegye!:)
Igen, ezt mind értettem.. :D
Csak azt nem hogy mi az a ,,P" mert egy csomó egyenletben ez van és nem értem, hogy az mi
"Egyenes henger felszíne= 2T + P"
Hát az lesz az, csak szerintem nem úgy van leírva, ahogy én tanultam.
a két té, az gondolom, hogy az alapterületet vesszük kétszer, mert ugye van "alja, és teteje is" egyenes hengernél az alja meg a teteje egyforma méretű, tehát egyszer kiszámolom, azt veszem kétszer; meg ahhoz még jön a palástnak a területe, és akkor kijön a felszín, ha az alapterületeket meg a palástot összeadjuk egymással. Ez így jó, helyén való; P az szerintem tutkajak a palást területére értendő itt ebben az esetben!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!