Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Házifeladat kérdések » Visszaszedték a 8. os töri...

Visszaszedték a 8. os töri könyvemet és most abból kellenének a válaszok. Mik a kérdésekre a válaszok?

Figyelt kérdés

A magyar államalapítás:


Kitől kért Géza hittérítőket?

Ki és miért vesélyeztette István trónját Géza halála után?

Milyen intézkedésekkel támogatta István az egyházat?


2017. nov. 3. 13:19
 1/4 anonim ***** válasza:
Beirod gugliba is kihozza...tadaam
2017. nov. 3. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Wolfgang barát, Pilgrim passaui és Szent Adalbert prágai püspök karolták fel elsősorban a hittérítés ügyét Magyarországon.

973 húsvétján Ottó Quedlinburgban fejedelmi gyűlést tartott, amelyet a keresztény hatalmak találkozójának szánt. Géza ugyan személyesen nem ment el a gyűlésre, de tizenkét főúrból álló követséget küldött. A találkozó után a császár egy püspököt és papokat küldött Magyarországra, ezzel vette kezdetét a hittérítés, amely a fejedelmi család udvarhelyei körül indult meg. Bár Géza megkeresztelt uralkodó volt, címe – mindenekelőtt a koronázás hiánya miatt – még nélkülözte a keresztény király hivatalos elismertetését. A fejedelem számára a kereszténység nem vallási, hanem politikai kérdés volt: a kereszténység felvétele a külpolitikai biztonságot és a központosítás eszközét egyaránt jelentette.



Géza halála után a régi szokás ellenében fejedelemmé avatott Istvánnak (997-1000) erős ellenállással kellett szembenéznie. Először az utódlásból mellőzött pogány somogyi úr, Koppány lázadt fel ellene. Koppány Géza távolabbi unokaöccse volt, aki – mint az Árpád-ház idősebb tagja – magának követelte a hatalmat. Koppány Veszprém várát vette ostrom alá, amely az Árpád-korban mindvégig az uralkodó feleségét, ekkor Saroltot illette meg. Veszprém ostromának magyarázata a levirátus szokásában keresendő, mely szerint az elhalt családfő jogos utóda az uralommal együtt megörökli a családfő feleségét is.


István két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett, központjaik Veszprémben, Pécsett, Győrött, Egerben, Vácott, Csanádon, Biharban és Gyulafehérváron voltak. A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt: egyrészt a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól, másrészt a tized (latin decima > dézsma) is az egyházat gyarapította, amelynek szedését István törvényben rendelte el.


Az egyházszervezés együtt járt a hittérítő munka folytatásával, ami hosszú és nehéz folyamatnak bizonyult. A pogány magyarok csak zúgolódva hajlottak az új hitre, amely még terményük tizedét is megkövetelte. István törvényekben szabályozta a templomba járást, vasárnapra tette a vásárokat, amelyek helyét a templom mellett jelölte ki. A templomok mellett kolostorok is épültek, amelyek szintén hatalmas birtokadományokban részesültek. A leghíresebb kolostor a pannonhalmi bencés apátság volt, amelyet már Géza uralkodása idején elkezdtek építeni.

2017. nov. 3. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

1. bekezdés az első kérdésedre

2. a másodakra

3-4. a harmadikra

2017. nov. 3. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
100%

Még itt olvashatsz az első kérdésre bővebben:


[link]

2017. nov. 3. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!