Bizonyítsuk be, hogy a szomszédos Fibonacci-számok relatív prímek! Hogyan kell bebizonyítani?
Teljes indukcióval:
1-1-2-3-5-stb.
Mondjuk induljunk 2-től, mert az egy 1 se nem prím, se nem összetett.
2 és 3 relatív prímek.
Tehát F3 és F4-re igaz az állítás.
Tegyük fel, hogy n=k-ra még igaz, azaz:
LNKO(Fk, Fk+1)=1.
Mutassuk meg, hogy LNKO(Fk+1, Fk+2)=1.
Fk+2=Fk+Fk+1
LNKO(Fk+1, Fk+2) = LNKO(Fk+1, Fk+Fk+1)
Euklideszi algoritmus szerint:
LNKO(Fk+1, Fk+Fk+1) = LNKO(Fk+1, Fk), ami az indukciós feltevés szerint 1.
Ezzel kész a bizonyítás.
[
Részletesebben ez a rész:
LNKO(Fk+1, Fk+Fk+1) = LNKO(Fk+1, Fk)
Euklideszi algoritmus azt mondja, hogy a nagyobb számot osszuk a kisebbel:
(Fk+Fk+1) / Fk+1 ennek az osztásnak a maradéka persze éppen Fk.
]
Mi kell ahhoz, hogy két szám ne legyen relatív prím? Az, hogy legyen olyan 1-nél nagyobb egész szám, amivel mindkettő osztható. Máshogy fogalmazva van egy szám, amivel osztva maradékul 0-át kapunk.
Azt is tudni kell, hogy két szám összege esetén egy adott számmal történő maradékképzés is összegződik. Mondjuk összeadom a 13-at, meg a 26-ot. Tízzel osztva 13 maradéka 3, 26 maradéka 6. Az összeg 39, annak a maradéka 9, ami 3 és 6 összege.
A maradékhoz a „mod” műveletet fogom használni.
13 mod 10 = 3
26 mod 10 = 6
(13+26) mod 10 = 39 mod 10 = 9
3+6 = 9
(13 mod 10) + (26 mod 10) = (13+26) mod 10
Van egy kis csavar, vegyük a 17 és a 28 összegét, szintén a 10-el való oszthatóság tükrében:
17 mod 10 = 7
28 mod 10 = 8
(17+28) mod 10 = 35 mod 10 = 5
(7+8) mod 10 = 5
Azaz:
[(17 mod 10) + (28 mod 10)] mod 10 = (17+28) mod 10
Általánosan:
(n+m) mod p = [(n mod p) + (m mod p)] mod p
~ ~ ~
Mit jelent, hogy a két szomszédos Fibonacci szám – jelöljük őket f[n]-el és f[n+1]-vel –relatív prím? Azt, hogy van egy olyan p>1 szám, ami közös osztójuk, azaz
f[n] mod p = 0
f[n+1] mod p = 0
Ebből viszont az következik, hogy az f[n-1] -nek is oszthatónak kell lennie p-vel, hiszen
f[n-1] mod p + f[n] mod p = f[n+1] mod p
f[n-1] mod p + 0 = 0
f[n-1] mod p = 0
Induktív módon el fogunk jutni odáig, hogy
f[1] mod p = 0
f[2] mod p = 0
…
Ez meg ugye nem igaz. A Fibonacci-szám első két tagjának vagy a 0,1 vagy az 1,1 párost szokás tekinteni. Ezek nem oszthatóak 1-nél nagyobb számmal maradék nélkül. Sőt ha két Fibonacci-szám relatív prím, akkor kellett hogy legyen két szomszédos Fibonacci-szám, ahol mindkettő pontosan p.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Van olyan Fibonacci szerű számsor, ahol a kezdőérték más. Mondjuk nem 1,1-el indul a sorozhat, hanem mondjuk 6,21 -el. Ekkor így alakul a sorozatunk:
6, 21, 27, 48, 75, 123, 198, 321
Nota bene mivel az első két szám legnagyobb közös osztója 3, azaz nem relatív prímek, így a sorozat további tagjai is mind oszthatóak 3-al.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
További érdekesség. A maradékok összeadása miatt a Fibonacci-számok maradéka ciklikusan változik egy adott szám esetén. Például kettővel való oszthatóság esetén a mod 2-ket felírva ezt kapjuk:
(0, 1, 1) ; 0, 1, 1 ; 0, 1, 1 ; 0, 1, 1 ; …
Ergo a 2 után minden harmadik szám páros.
3-al való oszthatóság esetén:
(0, 1, 1, 2, 0, 2, 2, 1) ; 0, 1, 1, 2, 0, 2, 2, 1 ; 0, 1, 1, 2, 0, 2, 2, 1 ; …
3 után minden negyedik szám osztható hárommal. (Pontosabban minden 8-adik, de minden nyolcadik után következő negyedik is.)
Ezt Pisano periódusnak hívják. Külön érdekesség, hogy melyik szám esetén mekkora ez a periódus hossz.
2 → 3
3 → 8
4 → 6
5 → 20
6 → 24
7 → 16
8 → 12
9 → 24
10 → 60
11 → 10
12 → 24
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!