Magyar hazi. Juhasz Gyula: Milyen volt. Onallo versertelmezest kell keszitsunk. Segitene nekem valaki? Elore is koszonom.

Juhász Gyula egy beteljesületlen, plátói szerelemről írt, amit Sárvári Anna nevű, nagyváradi színésznő iránt érzett.

A verset egy új stílusirányzat, az impresszionizmus határozza meg, amely 1870 és 1920 közötti időszakban élte virágkorát. Ez az irányzat az irodalomban az egyéni érzelmek, a látvány, és a hangulatok érzéklete, festői visszaadására törekedett. Az impresszionizmus legfontosabb költői képe a szinesztézia, emellett fontos szerephez jut a festőiség, zeneiség.

A „Milyen volt szőkesége…” három évszakot elevenít fel, a telet viszont kihagyta, és ezzel a nyárba lendíti át a verset, nem csap teljes pesszimizmusba.

Ezekből a képekből áll össze Anna emléke (pl!). Juhász Gyula az évszakokhoz kapcsolva emlékszik vissza Anna hajára, szemére, és a hangjára, A nyár az érzékelést, az ősz a látást, a tavasz a tapintást szimbolizálja.

A költeményt a szerelem elmúlásának fájó érzése szövi át, csak halványuló emlékei közt kutat. A versben megtalálható a kérdező forma és a kérdésekre adott felelet, valamint a „nő elemzése”. Juhász Gyula a nő szépségét az alföldi tájhoz hasonlítja és fordítva, tehát az alföldi táj szépségét Annához. A nyári búzamezők Anna szőkeségét, a szeptemberi ég a szeme kékjét idézi, a tavaszi rét sóhajában Anna hangját véli felismerni. Tulajdonképpen nem is vall szerelmet a költő, hanem azon gondolatát fejti ki, hogy milyen különös, hogy egy nő emléke idővel hogy el tud halványulni.