Valaki segítene A kőszívű ember fiai-ból, olvasónapló kérdésekre válaszolni?

A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket. A regény a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki. Megírásához felhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című művének egyes részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit is,valamint barátja és országgyűlésben lévő párttársa zaszkali és deménfalvi Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos élet útjának egyes elemeit is.

Nemesdomb községben haldoklik Baradlay Kazimír nagybirtokos, főispán. Konzervatív eszméket valló, családjának ellentmondást nem tűrő zsarnoka. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezett arról, hogy fiai: a legidősebb, Ödön (diplomata volt az orosz udvarnál), Richárd (királyi testőr Bécsben) és a legkisebb, Jenő, szintén udvari tisztviselő (hivatalnok) maradjanak meg azon a pályán, amelyen elindította őket. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Ridegváry Bencéhez az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt az országos és a családi politika.

Baradlayné a halál után fogadalmat tesz, hogy mindennek az ellenkezőjét fogja tenni, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát, szerette. Ödön azonnal teljesítette anyja kívánságát és hazatért. Otthon Ödön liberális főispán lett, s Arankával családot alapított.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba. Egy előkelő szerepet játszó, szép de gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között nevelteti Károly nevű fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel, a család szegénysorsú rokonával, akit megszeret és eljegyez.

Az 1848-as forradalom-ban Ödön Magyarországon tevékenykedett a forradalomban és a szabadságharcban is. Baradlayné elhatározza hogy kisebb fiait is a haza szolgálatába állítja. Richárd huszárjaival szökik haza, Jenőt anyja szöktette át Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, és megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli fiát. Richárd és Ödön részt vettek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, ezért testvéri párbajt vívnak. Ödön győz így még idejében érkezik Richárd megsegítésére. Jenő otthon maradt anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbál menekülni, de egykori jóbarátja, Ramiroff Leonin felismeri és lecsukatja. Sikerül megszöknie és otthon várja sorsát. Idézést kap a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére állítottak ki. Jenő eltitkolja az irat tartalmát a család elől, jelentkezik a katonai törvényszéknél és bátyja helyett mártírhalált hal.

Richárd is börtönbe kerül, de Haynau hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmez neki, mert Alfonsine tájékoztatja Haynaut arról, hogy másnap megfosztják hatalmától‑eredetileg azért, hogy Richárdot megölje Palvicz Ottó halála miatt‑. Feleségül veszi Editet, akiről kiderül, hogy a Plankenhorst vagyon örököse.

"nem tudtam beszerezni a könyvet"...

nem is akartad te tróger, mert nem is kerested... ha kerested volna, feltűnik hogy ingyen fent van a neten az összes kötelező olvasmány..

szóval legalább ne kamuzz, hanem ismerd be hogy egy lusta tróger voltál..

Baradlay Ödön

A három Baradlay fivér közül a legidősebb, akit apja, Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta, és ő azonnal a tél közepén megindult Szentpétervárról, ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. Jó barátja, Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig, üldöző farkasokkal küzdöttek meg, a beszakadt folyó jege alól menekültek ki. Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát, és vezetője lett a megye reformpárti, radikális erőinek. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát, Lánghy Arankát, régi szerelmét, akitől apja eltiltotta. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott; a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki, majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél. Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. Világos után menekülni próbált, majd inkább hazatért családjához, hogy ott várja be a hadbírósági idézést. Az meg is jött, de névcsere folytán öccsének, Jenőnek címezve. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált. A három fiú közül Ödön a politikus alkat, a forradalmár, aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Emellett a kardnak is embere, a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Baradlayné

Baradlay Kazimír felesége, majd özvegye. Férje a halálos ágyán szigorúan meghagyta neki, hogy fiait műve folytatására, az udvarhű, reakciós rendi Magyarország eszméjének szolgálatára nevelje tovább. Két évtizedet töltött el zsarnoki férje betegápolójaként, eltökélte, hogy ennek az utasításnak éppúgy ellenszegül, mint annak, hogy ura jobbkezéhez, Rideghváry Bencéhez menjen feleségül. Hazahívta legidősebb fiát, Ödönt, aki Szentpéterváron szolgált diplomatajelöltként, hogy a reformszellemű erők élére álljon a megyében, s hozzásegítette, hogy feleségül vehesse szerelmét, Lánghy Arankát. Az 1848-as forradalmak őszén kiment a forrongó Bécsbe, és kofának öltözve áthatolt az ostromzáron, hogy hazahozza másik két fiát; Jenőt kimentette Plankenhorst Alfonsine hálójából, Richárdot pedig rávette, hogy huszárcsapatával hazatérjen a magyar szabadságharc szolgálatába. Világos után a megtorlások két idősebbik fiát fenyegették, akik a másfél év eseményeiben vezető szerepet vittek, de a sors különös fordulatai folytán mindkettő megmenekült, ám az anya elvesztette a legkisebbet, Jenőt, aki önként halt meg bátyja, Ödön helyett. Baradlayné a Hőslelkű Magyar Anya. Így, nagybetűvel, és irónia nélkül. Minden szava, minden tette emelkedett lelkéről, gyermekei iránti határtalan, de okos szeretetéről és a haza iránti odaadásáról tanúskodik. Büszke önérzet és meleg szív lakik benne együtt a rendületlen céltudatossággal, bátor, okos és leleményes, ha kell. Ideál, amely bizton, két lábán áll a földön.

Baradlay Kázmér

Ő volt a "kőszívű ember", szó szerint is, mert két évtizeden át szívkoszorúér-elmeszesedésben szenvedett, és átvitt értelemben, mert feleségét érzelmek nélkül tisztelte, s fiait, akikre büszke volt, hajlamaikra való tekintet nélkül irányította az általa képviselt eszme vak szolgálatára. Ez az eszme, amelyre főispáni és főrendi minőségében egész életét föltette, a császári házhoz rendíthetetlenül hű, minden haladást elutasító rendi Magyarország fenntartása volt. Halálos ágyán szigorúan meghagyta feleségének, hogy a maga és három fia életét ebben a szellemben irányítsa tovább. Amint lehunyta szemét, Baradlayné ünnepélyes esküt tett, hogy mindenben ura végakarata ellen fog cselekedni. Bizonyos mesés-mítikus vonásai ellenére ("a kőszívű király és a három királyfi") a reformkori magyar arisztokrácia egy jelentős részének nagyon valós, tipikus jegyeit sűríti magába. Érzelmi ridegsége alkati sajátság is meg következménye is a szívbetegségnek, amely miatt orvosai már fiatalon eltiltották a szerelemtől és minden érzelmi felindulástól.

Baradlay Richárd

A három Baradlay fivér közül a második, akit apja nyolcéves korában katonaiskolába adott. A bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos, nyaktörő úton kűzdötte át magát a Kárpátokon keresztül, végigkűzdötte a szabadságharc csatáit, részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta, amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette. Számításon felül tetemes hozományhoz is jutott. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének, Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak hálátlanságot kapott viszonzásul. Richárd jellemének alapkészlete a katona erényein kívül a makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava, majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.

Baradlay Jenő

A három Baradlay fivér közül a legkisebb, aki apja akarata szerint hivatalnoki pályára lépett a bécsi kancellárián. Eszével, szorgalmával és alkalmazkodó természetével szépen haladt; közben megbabonázva forgolódott az előkelő és szép Plankenhorst Alfonsine körül. A forradalmi időszakban is csak ábrándos érzelmei kötötték le, s a honleányt játszó baronessz iránt egyre nőtt benne a rajongás. Már a kézfogójuk napja is ki volt tűzve, amikor Jenőért eljött anyja, s a becsület nevében meggyőzte, hogy ott kell hagynia a rá váró méltatlan karriert és a még méltatlanabb házas kapcsolatot. Jenő hazatért anyjával Nemesdombra, és vele meg sógornőjével és annak gyermekeivel maradt, a közélettől magát távol tartva a szabadságharc végéig. Akkor névtévesztés (Edmund - Eugen) folytán őhozzá került a bátyjának címzett hadbírósági idézés, s ő önként jelentkezett Ödön helyett A bíróság előtt magára vállalt minden vádat, és bátran állt a kivégző osztag elé. A mesés, mítikus felhangokkal csengő romantikus regényeposzban Jenő a "legkisebb királyfi". Anyjának (és még rideg apjának is!) legkedvesebb fia, aranyszívű, naiv, gyönge egészségű, rövidlátó, sebezhető lelkű gyermek. Kész játékszere a szép nő ármányának, az atyai jóságot színlelő Rideghváry Bencének. Lelkében nem lángol hazafiúi lelkesedés, sem közéleti ambíció, katonai tettekre testileg is alkalmatlan. Ám az ő számára is eljön a pillanat, amikor lelki nagyságát megmutathatja, amikor még bátyjainál is nagyobb hőssé emelkedik, hisz olyan ügyért adja életét, amelynek sikerében nem is hitt soha.

Az első lépcső ama magaslathoz

Helyszín: megyegyűlés

Elnököl: Rideghváry Benc e

Tallérossy Zebulon

a fekete és a fehér tollasok

táblabírák, ülnökök

Tormándy, a fehér toll vezérszónoka

Szalmás, aki nótárius volt Nemesdombon, de most Rideghváry Bence segítője, mondhatnám szolgája

Rideghváry gárdája

a karhatalom, a fegyveres megyei őrség

Baradlay Ödön, aki visszavette

rideghvárytól a főispáni széket.

Tavaszi napok

Helyszín: Bécs

1848. márc. 13. a bécsi népmozgalom napja

a Plankenhorst-ház termei

a megriadt hatalmasságok, büszke urak, délceg úrhölgyek

élelmezési főtiszt

a polizeidirektorsági titkár, rendőrtitkár

Plankenhorst Antoniette

Plankenhorst Alfonsine

államkancellári referens

a gazdag kórházfelügyelő

Rideghváry Bence

Baradlay Jenő

A néphősök e házba szállásolták be magukat, mert hittek Alfonsine szép szemeiben.

Pedig ez a ház a leghűségesebb császárpárti volt.

Bécs kivívta a szabadságot, egy ideig.

Az érem másik oldala

Helyszín: A Plankenhorst-ház /A forradalmi ifjúság gyülekezési helye/

Baradlay Jenő

A szabadságharc hősei:

Goldner Frici /az ifjúság szóvivője/

Bécs a Brigitta-szüzek kolostora

Baradlay Richárd százados

Az apácák és Edit a kolostorban

a nép, a csőcselék, akik meg akarták rohamozni a kolostort

Pál úr

Goldner Fritz

Mausmann Hugó főhadnagy

A nemzetőrség

Akik igazán szeretnek

Bécs: október végnapjai járnak, a várost 3 oldalról

vívják.

Mausmann, Fritz

Plankenhorst-ház

A Brigitta kolostorból soror Remigia /a császáriak kémje/

Antoinette, Alfonsine, Edit

Bécs, az utca

Edit

Egy zöldségesasszony

Baradlay Kazimirné

A huszárok

Baradlay Richárd, Pál úr

Az ostromzárló sereg szálláshelye

Palvicz Ottó vértesei

Palvicz Ottó ezredes

A zöldséges asszony, Baradlayné, Edit

A Brigitta-szüzek kolostora

Edit, az apácák, a rendfőnöknő

A vérveres alkony

Bécs /a bécsi szabadságharc leverése/

Egyetlen egy ember, egy szabadsághős, aki a Plankenhorst-házban keres menedéket, de ott felhúzzák a gyűlölt kétfejű sas zászlaját.

Az a harmadik

Helyszín: Bécs, Plankenhorst-ház

Plankenhorst Antoniette, Alfonsine, Jenő

a Plankenhorst-estélyek hajdani celebritásai

Rideghváry Bence

Soror Remigia

Baradlayné felkeresi Jenőt a szállásán

Elviszi magával Magyarországra

Elöl víz, hátul tűz

Helyszín: Menekülés Bécsből

A Duna partja

A magyar huszárok, Baradlay Richárd, Pál úr és 220 huszár

Üldözi őket Palvicz Ottó a vértes katonáival

A March partja

Keresztül a havasokon

Idáig jutottam. Elküldöm a linket, ami alapján csináltam.

[link]

Innét már tudod folytatni. Egy-egy fejezetből kiírod a szereplőket és a helyszíneket.

Ha úgy látod, hogy nem tudod tovább görgetni, akkor az oldal alján lévő jobbra mutató nyílra kell rákattintani és tovább viszi a cselekményt.

A kőszívű ember fiai talán a legkevésbé olvasott kötelező, szóval nem vagy egyedül. Amikor mi írtunk belőle az osztály több, mint fele megbukott.

Köszönet az összefoglaló írójának! :)